A Kékfrankos egy nagy múltú fajta, melyet egyes források Horvátországból származónak, míg mások osztrák származásúnak tartanak. Hazánkban 1956-ban vált államilag elismert fajtává.
A kékfrankos jellemzői
A Soproni kékfrankos és az Egri bikavér egyik fontos alkotóeleme. A kékfrankos középkorán termőre forduló, jól termő fajta. Érésideje október közepén van, így igen késői érésű fajtának számít. Levelei nagyméretűek, ötszögletűek. A fürt középnagy, vállas, tömött. A fürt kocsány hossza 5 cm körül alakul. A fürtöt alkotó bogyók kisméretűek, kerekdedek. A héj sötétkék színű, hamvas, vastag. A fürt közepesen tartós. A bogyókat összenyomva a lé színe rózsaszín, tehát vörösborszőlő. Ízanyagait tekintve egy kellemes ízű szőlő, a belőle készült bor testes, fanyar, savas, színe pedig rubinvörös. A soproniak egyébként nem egyedül büszkék a kékfrankosukra. A sopronival egy borvidéket alkotó, de a trianoni békeszerződéssel leválasztott északi Burgenlandot is szeretik az ottaniak Blaufränkischlandnak nevezni.
Egy azonban biztos, hogy a kékfrankos Szlovéniai északi részén, Ausztria keleti tartományában és Magyarországon született. És sehol máshol a világon olyan jó minőségben, változatos jegyekkel nem terem meg, mint a Kárpát-medencében. Ezért is gondolják úgy a borászok, hogy a kilencvenes évek elején még kevésbé kedvelt bor, mely a kétezres évek óta nemzetközi porondon is remek eredményeket ér el, a hazai borászat egyik jellegzetes terméke lehet.
A növekvő népesség biztos biznisznek tűnik, de egyre nagyobb bizonytalanság övezi az agrárbefektetéseket.
Hihetetlenül visszaesett az inputanyagok forgalma itthon az idei második negyedévben.
Lehetséges még elfogadható kerékvágásba terelni a viszonyokat?
Egyre több olyan tényező jelenik meg a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, amely közvetve a horgászat világára is hatással lehet.
2026 első felében csökkent a külföldi tojás behozatala Magyarországra az előző év azonos időszakához képest.
