A Kaliforniai Egyetem, az ETH Zürich és az Észak-karolinai Állami Egyetem közös, márciusi tanulmánya rámutat, hogy az alkoholeladások ugyan a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan növekednek, ez a trend azonban csak körülbelül 32 Celsius-fokig tart. Ezen pont felett a pozitív hatás fokozatosan gyengül, ráadásul a változás földrajzilag is eltérő képet mutat, hiszen a melegebb éghajlatú régiókban kevésbé érvényesül ez az összefüggés. A szakemberek a kutatás során a 2006 és 2023 közötti időszak amerikai kiskereskedelmi adatait elemezték.

Marten Lodewijks, az IWSR italpiaci kutatócég elnöke kifejtette, hogy a meleg időjárás általában kedvez a fogyasztásnak, de létezik egy olyan felső hőmérsékleti határérték, amely felett a hőség már kellemetlenné válik, ez pedig a vásárlói szokások megfordulását eredményezi.

A június 20-án kezdődött európai hőhullám a kontinensen valaha mért egyik legintenzívebb időszak volt, amely több ezer többlethalálesetet követelt, túlterhelte az egészségügyi ellátórendszert, korlátozta az áramtermelést, és komoly károkat okozott az infrastruktúrában is. Mivel az alkohol fokozza a kiszáradást és növeli a testhőt, az egészségügyi hatóságok a fogyasztás mellőzését javasolták, Párizsban pedig átmenetileg meg is tiltották a szeszes italok értékesítését és közterületi fogyasztását.

Kristian Henningsen, a Carlsberg vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy éles különbséget kell tenni a kellemesen meleg időjárás és az extrém hőség között. Véleménye szerint a rendkívüli forróság inkább arra készteti az embereket, hogy a hűvös lakásban maradjanak, ahelyett hogy beülnének valahova egy italra. A dán sörgyártó vállalat részben éppen ezért helyez egyre nagyobb hangsúlyt a termékkínálat szélesítésére, különösen az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörökre, valamint az üdítőitalokra.

Az extrém hőség hatásai ugyanakkor meglehetősen összetettek az italipar számára. Szpírosz Malandrakisz, a Euromonitor International elemzője rámutatott, hogy a hőhullámok visszavethetik a gazdasági teljesítményt és a vásárlóerőt, miközben a mezőgazdaságot is sújtják, ami közvetlenül növeli az alkoholgyártás alapanyagköltségeit. Ugyanakkor arra számít, hogy bizonyos fogyasztói csoportok éppen többet isznak majd egy olyan világban, amely szinte szó szerint lángokban áll. Az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának adatai szerint a hőhullámok a jövőben egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.