Az elmúlt években folyamatosan nőtt a boltokban az importált zöldségek aránya a fogyasztók árérzékenységéből adódóan. Ez a szezonon kívüli időszakban a frisspiaci termékek esetében elkerülhetetlen, azonban a szezonban, ami a húsvét utáni időszakot jelöli, a magyar termelők el tudják látni a vásárlókat minőségi magyar paprikával és paradicsommal - hangsúlyozták a szakértők az 500 szentesi termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) sajtóeseményén Szentesen.
Jelentős az importnyomás
Az eseményen részt vett Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője is. A szervezet szerint kiemelten fontos, hogy a frisspiaci termékek esetében, mint például a paprika és paradicsom, a jelenleg elérthetőnél magasabb legyen a magyar termékek aránya az üzletekben.
Apáti Ferenc elmondta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban erősödik az importnyomás. Az 5-10 évvel ezelőtti 1,5 millió tonnás zöldségtermelés 2019-2020 óta már inkább 2 millió tonnát tett ki. Idén pedig még alacsonyabbnak ígérkezik a volumen, 1,6-1,8 millió tonnás zöldségtermés várható itthon. Miközben azonban termelés volumene az elmúlt időszakban mintegy 20%-kal visszaesett, az export is csökkent, a fogyasztás enyhén növekedett, ez viszont azzal járt, hogy az import mértéke is nőtt. A FruitVeb elnöke kiemelte, hogy ezt a tendenciát az idei év erősíteni fogja, különösen a gyümölcsöknél, amelyeknél az egyes fajtáknál 50-90% a terméskiesés volt a fagykárok miatt.
Látható tehát, hogy folyamatosan csökken az önellátottsági szint, és ez egy idő után felgyorsuló folyamat lesz. Azonban minél nagyobb tért vesztenek a magyar termelők a hazai piacokon, annál nehezebb lesz visszaszerezni ezeket
- hangsúlyozta Apáti Ferenc.
Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke arról beszélt, hogy az a céljuk, hogy a szezonban, azaz április második felétől október végéig 80% körül legyen a hazai termékek aránya a boltokban, ez azt jelenti, hogy a 2019-ben, 2020-ban tapasztalható szintekhez kellene visszatérni. Jelenleg ugyanis Magyarországon és Közép-Kelet-Európában is rendkívül erős az importnyomás, a boltokban a májusi szezon kezdete után is jelentős mennyiségben érhetőek el például az észak-afrikai régióból származó paprikák.
Ez pedig nehéz helyzetbe hozza a magyar termelőket. De nem ördögtől való elvárás a teljes szezon időszakában a 80% fölötti paprika és paradicsom arány a boltokban, hiszen a pünkösdi ünnepekre ez már így volt a legtöbb áruházláncban
- emelte ki Nagypéter Sándor.
A Szövetkezet és a FruitVeB emellett a termékek eredetét még hangsúlyosabban tüntetné fel a vásárlók számára, akár külön polcokon helyeznék el a termelőszövetkezetektől származó magyar árukat. Erre több európai országban, így például Ausztriában és Németországban is van példa.
Nincs más választás: csak így lesz magyar zöldség, gyümölcs a jövőben
Máshol van a rajtvonal
Nagypéter Sándor szerint a termelőszövetkezetek nagy múltú, stabil szervezetek, amelyek jelentős termelési potenciállal rendelkeznek. A magyar termékeknek versenyképesnek kell lenniük az importtal szemben, azonban sokszor nem azonos rajtvonalról indulnak a kelet-közép európai termékek.
Nehéz úgy zöldségeket összehasonlítani, hogy nem ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk. Az Európai Unióban ugyanis szigorú szabályoknak, többek között fenntarthatósági és munkakörülményekre vonatkozó előírásoknak, minőségbiztosítási folyamatoknak kell megfelelni a termelőknek, míg például az észak-afrikai országokra ezeknél sokkal enyhébb előírások vonatkoznak
- tette hozzá Nagypéter Sándor.
A szakember szerint jó lenne, ha az Európai Unió ugyanazokat az előírásokat követelné meg az unió területére kívülről behozott zöldségekkel kapcsolatban, mint amilyenek a tagállamok termelőire vonatkoznak
Ráadásul a hazai termékekre rakódó költségek is rontják a versenyképességet, a környező országokhoz képest magasabb áfa és például Szlovákiához képest lényegesen nagyobb környezetvédelmi termékdíj (EPR) kerül rá a zöldségekre. A szakember hozzátette, a fogyasztók rendkívül árérzékenyek, az energiaválság óta egyre kevesebbet vásárolnak normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. A termelők számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy a minimális költségeket is alig lehet beépíteni az árakba. A termelői árak 2025 első öt hónapjában a fehér paprikánál és a fürtös paradicsomnál a tavalyi szinten, a paradicsom különlegességek és a kaliforniai paprika termékeknél 25%-kal csökkentek. Egyedül a hegyes erős paprikánál volt a munkabéreket elérő termelői ár növekedés.
Valamit tudnak a szentesi termelők, amit mások nem
Apáti Ferenc arról is beszélt, hogy nagyon sokat dolgoztak az áfa csökkentésén az elmúlt 6-8-10 évben, de egyelőre nem sikerült eredményt elérniük ezen a téren. A környező országokban 5-10%-os áfák vannak a zöldségekre, gyümölcsökre, míg Magyarországon 27%. Ez viszont azt jelenti, hogy nálunk jócskán, akár 25%-kal is magasabbak a fogyasztói árak, a külföldi árut viszont 0%-os áfakulccsal lehet megvenni. Ez a magas áfakulcs tartja életben az áfacsalásokat. Ha csak 5%-os lenne a zöldségek, gyümölcsök áfakulcsa, akkor azon nem lehetne olyan szinten nyerészkedni. Másik nagy probléma, hogy ezek a csalások a tisztességes kereskedőket hozzák hátrányos helyzetbe, a tisztességtelenekkel szemben.
A kertészeti ágazatban is elengedhetetlenek a technológiai fejlesztések
A helyben termelt zöldségek fontos előnye, hogy a rövidebb ellátási láncok miatt jóval kisebb ökológiai lábnyommal is rendelkeznek, mint a messziről szállított társaik. Ráadásul ezeket magasabb érettségi fokon tudják leszedni, ezért ízletesebbek is.
A szövetkezet termelői is nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra: a fosszilis energiát közel 80%-ban kiváltották, folyamatosan épülnek a napelemek, hőszivattyúk, korszerűsítik a fóliákat, illetve biológiai növényvédelemmel védik a zöldségeket. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett - többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, párásító berendezésekre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.
Nagypéter Sándor az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy az egyik szentesi paradicsomtermesztőnél egy üvegházban már kísérleti jelleggel alkalmazásra került a mesterséges intelligencia is. Ennek célja, hogy valós idejű választ tudjon adni a külső-belső klimatikus hatásokra, tápanyag- és vízutánpótlásra, és egyéb felmerülő helyzetekre. A mesterséges intelligencia képes arra, hogy megnézze, előreláthatólag hogyan fog alakulni az időjárás a következő néhány órában/percben, és ennek függvényében hogyan kell beavatkozni, akár szellőztetés, akár párásítás, akár tápanyag-utánpótlás terén. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy ezeket az eszközöket be kell tanítani, viszont utána rendkívül nagy segítséget jelenthetnek a termelésben.
A fenntartható, minőségi termeléshez pedig a hatékonyság javítása is fontos, ezért közel 3 milliárd forintos beruházással jött létre a szövetkezet új logisztikai csarnoképülete, és biztosítja azt, hogy a vásárlókat még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni. Az új csarnok teljes alapterülete ezzel szemben több mint 10 ezer négyzetméter, és része hat - négy nagyobb és két kisebb - hűtőtároló, amelyek összes területe 5060 négyzetméter.
A DélKerTÉSZ termelői tehát mindent megtesznek annak érdekében, hogy egyre nagyobb mennyiségben legyen elérhető a lehető legjobb minőségű paprika és paradicsom. Kiemelten fontos, hogy a magyar termékek, így a szentesi zöldségek minél több áruházláncnál elérhetőek legyenek. Annak érdekében, hogy minél több fogyasztót elérjenek, a szövetkezet célja, hogy saját fizikai és online bolttal is megjelenjen. A webshop júniusban indul el, a szentesi mintabolt is megnyílt, ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is értékesítsenek.
