Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjének elmondása alapján a behozatal zömmel azokból az országokból történik, amelyek a globális számokban is nagyban megjelennek, például nálunk is gyakori, hogy Iránból importálunk gránátalmát, de a törökországi, tunéziai, spanyol, holland és német termékek is megjelennek a boltok polcain. Hogy van-e a gyümölcstermelésének globális vezető hatalma, közölte: az elmúlt években kialakult egy stabil rangsor, ami tartja magát. A 2023-as adatok alapján Kína - közel 270 millió tonnányi gyümölcs betakarításával - toronymagasan vezet a többi országgal szemben: a világ zöldség- és gyümölcstermesztésének az 50%-át adja. A termesztési adatokban ezután „törés” látható, majd Indiával, Brazíliával és Törökország következik. A tízes mezőnyt Irán zárja - olvasható az Infostart oldalán.

Kínának a teljesítményéhez nagyban hozzájárul az, hogy nagyon rugalmasak a technológiai változatosságnál, számos olyan tényezőt használnak és fordítanak a javukra, amelyek egyébként más országokban nem lennének ennyire meghatározók. Ebből a szempontból a kínai termelők a lehető legtöbb technológiai megoldást bevetették annak érdekében, hogy akár a belső keresletüket el tudják látni, és emellett akár a termelésben is az első helyre tudjanak kerülni - tette hozzá.

Többek között az üvegházakban történő termesztést, az ellátási menedzsmentet és az e-kereskedelmet is folyamatosan fejlesztik: például a 2015-ös adatokhoz képest 2023-ra 35%-kal nőtt meg Kínában az online gyümölcs- és zöldségeladásoknak az aránya éves szinten, ami arra ösztönzi a belső termelőket, hogy még többet termeljenek - mondta az Oeconomus munkatársa.

Kína a modern gyümölcstermelésben tulajdonképpen az egész világot legyorsulta, és globális szinten is olyan pozíciót ért el, ami megdönthetetlen. Olyan technológiákat alkalmaz és olyan megoldásokat vet be a gyümölcs- és zöldségtermesztésben is, ami tulajdonképpen az ország minden területén alkalmazható, és mivel egy nagyon változatos földrajzi fekvésű országról beszélünk, ezért nagyon jól tudnak alkalmazkodni például az éghajlati viszonyokhoz. Tehát Kína ebből a szempontból nagyon ügyesen használta ki a technológia adta lehetőségeket - ismételte meg a szakértő.

Mi a helyzet a hazai exporttal?

2023-ban a betakarított terület alapján Magyarországon a szőlő- és az almatermesztés vezetett. Szőlőt 57 528 hektáron takarítottak be, almát pedig 22 786 hektáron. A termésmennyiség tekintetében ugyancsak hasonló adatokat láthatunk. A szőlő és alma mellett a meggy termésmennyisége kiemelkedő arányú, amely a belső értékesítés mellet magas exportértéket is képvisel - derült ki a kutatásból.

Szigethy-Ambrus Nikoletta arra is kitért, hogy az alma és a körte mellett magas a dinnye, illetve egyéb termékeknek is az exportja, például a kajszi- és őszibaracké - abban az esetben, ha a termés kellőképp megfelelő ehhez. Az exportnál főképp a lokális piacokra, úgymint Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Németország jut ezekből a magyar termékekből, de bizonyos magyar gyümölcsökkel például Egyiptomban, Szaúd-Arábiában vagy Kuvaitban is találkozhatunk.

Visszakanyarodva az almára, az elemző emlékeztetett, hogy Magyarországon az almapiac a múltban igencsak kiterjedt volt, olyannyira hogy az amerikai piacokra is jutott szabolcsi gyümölcs, ami olyan értékes, prémium áru volt, hogy selyempapírba csomagolva szállították. Nem mondaná, hogy ennek már vége, de mint fogalmazott, erőteljesen lecsökkentek a hazai számok, ami a különböző környezeti ártalmaknak is köszönhető, lásd megváltozott időjárási viszontagságok, bizonyos kártevők megjelenése, elszaporodása, valamint a munkaerőhiány, ami a gyümölcstermesztésben dolgozók helyzetét nagyban nehezíti.

Ezekre a fókuszpontokra nemcsak itthon, hanem az egész világon megoldást kell találni a következő évtizedekre

- emelte ki Szigethy-Ambrus Nikoletta.

Megváltoztak a gyümölcsvásárlási és -fogyasztási szokások

Az Oeconomus elemzője szerint a divat és a közösségi médiában látott tartalmak nagyon erősen képesek befolyásolni azt, hogy milyen gyümölcsöket vásárolunk és mik jelennek meg a boltok polcain. Míg néhány évvel ezelőtt például avokádót vagy duriánt nem is nagyon lehetett látni itthon, ma már jóformán a sarki zöldségesnél vagy gyümölcsösnél is találni ilyen árukat, de ezeknél egzotikusabb termékek is megjelentek, mint mondjuk a licsi vagy a sárkánygyümölcs. A szakértő megismételte

a különböző közösségi platformokon az egyes influenszerek vagy közösségi tartalmat gyártó személyek teljes mértékben képesek befolyásolni a hazai keresletet azzal, hogy ők milyen termékeket fogyasztanak.

A gyümölcsfogyasztási szokásokra természetesen a globalizáció is hatással van, hiszen a külföldre való utazással, azzal, hogy egyre többen járnak akár ázsiai országokban, megnő az igény arra, hogy az ottani termékek is megjelenjenek idehaza, ezt az igényt pedig a boltok igyekeznek is kielégíteni. Az elemző kiemelte: a fenntarthatóság szempontjából mindenképpen az lenne a legelőnyösebb, ha szezonális gyümölcsöket fogyasztanánk, és ha azok nem utaznának tízezer kilométert, de érthető módon egy olyan világban élünk, amikor ez nem biztos, hogy teljes mértékben megvalósítható.

Ettől függetlenül törekedni kell arra, hogy a lokális hazai termelők termékeit vásároljuk meg, és inkább kisebb arányban válasszuk azokat, amelyek nagyobb utat tesznek meg hozzánk

- mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta.