Holnap AgroFuture 2025 konferencia Kecskeméten!
A Portfolio AgroFuture 2025 konferencián a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Minden az emberen múlik
- hangsúlyozta előadásában Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója a Portfolio AgroFood 2025 Konferencián Kecskeméten.
Egyben kiemelte: 2030-ra világszerte akár 85 millió állás maradhat betöltetlen, pusztán azért, mert nem áll rendelkezésre megfelelően képzett munkaerő. A munkaerőpiac folyamatos átalakuláson megy keresztül, aminek számos oka van - ezek közül az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia került leginkább a figyelem középpontjába, nem véletlenül. Az úgynevezett fehérgalléros készségek esetében nem tudják pontosan meghatározni, mihez is kellene viszonyítani az emberi teljesítményt, tehát az „emberen túli teljesítményre” nincsenek megfelelő skálák. Míg a kékgalléros munkakörök esetén világosan megállapítható, hogy például „a gép gyorsabb, mint az ember”, és ez számszerűen mérhető.
Hogyan tovább?
Az agrárszektor HR-kihívásai összetettek és több szinten jelentkeznek: a munkaerőpiaci trendekre jelenleg három irányból nehezedik nyomás: a demográfiai folyamatok, a technológiai fejlődés és a környezeti tényezők egyaránt formálják a szektor működését. A mezőgazdaságban továbbra is jelentős az élőmunka iránti igény, miközben nő az automatizáció szerepe. A szektor sajátosságaiból fakadóan olyan kihívásokkal küzd, mint a bonyolult adminisztráció, a fluktuáció, a betanítás nehézségei, a logisztikai problémák, valamint az időjárásnak való kitettség. Emellett súlyosbítja a helyzetet a munkaerő elöregedése, a mobilitási problémák, valamint az idényjellegből adódó, hirtelen létszámnövekedési igény.
A magyar munkaerőpiac paradox módon 2025-ben egyszerre küzd munkaerőhiánnyal és -többlettel.
Kántor Gyöngyi, a Master Good cégcsoport HR-igazgatója kiemelte, hogy a mezőgazdasági munkakörök nemcsak fizikai jelenlétet, hanem speciális attitűdöt is igényelnek.
Az állatok gondozása, a növények termesztése olyan hozzáállást kíván, ami azt követeli meg, hogy be kell menni dolgozni. Ezek a problémák egyre csak szaporodnak. A szezonalitás pedig továbbra is komoly gondot jelent, és hiába az edukációs törekvések, a helyzet nem javul látványosan.
- tette hozzá Kántor Gyöngyi. A folyamatosan változó létszámigények miatt újra és újra felmerül a kérdés: hogyan tovább?
Mi a helyzet a fiatalokkal?
A fiatal generációk vonzása szintén nehézséget okoz. Hitka Géza, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, központvezetője szerint az egyik legnagyobb kihívás, hogy az agrárium és az élelmiszeripar nem elég vonzó a fiatalok számára, sokkal vonzóbb pályák és területek vannak. Fábri Ágnes (HR vezető, Gallicoop Vállalatcsoport) ezzel kapcsolatban a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy a Z generáció most kezd megjelenni nagyobb számban a munkaerőpiacon, ugyanakkor még kevés tapasztalat áll rendelkezésre arról, hogy pontosan mire vágynak, milyen igényeik és motivációik vannak. Az X generáció ugyan szintén fiatalnak számít még sok tekintetben, de róluk már sokkal több ismeretünk van. A generációk közötti együttműködés kulcskérdéssé vált: elengedhetetlen, hogy a különböző korosztályok megtanuljanak hatékonyan együtt dolgozni.
Kántor Gyöngyi szerint a fiatalokat kifejezetten vonzza az automatizáció és a digitalizáció világa, ami a mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kap. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez az ágazat továbbra is fizikai jelenlétet igényel. A mezőgazdasági munkakörnyezet nem mindig komfortos: gyakran szembesülni kell szagokkal, szélsőséges hőmérséklettel, párával vagy éppen zajjal. Ez a valóság távol áll attól a rugalmas, otthonról végezhető munkavégzéstől, amelyet a fiatalabb generációk egyre inkább előnyben részesítenek. A személyes jelenlét továbbra is alapfeltétele a mezőgazdasági munkának - és ez komoly kihívást jelent a munkaerő-utánpótlás szempontjából.
Mégis fontos hangsúlyozni: komoly érték az, amikor valaki abban vesz részt, hogy élelmiszer kerüljön az emberek asztalára. Ez a munka alapvető társadalmi jelentőséggel bír, a szagok, az időjárás és az egyéb körülmények csak ezután következnek. Az agrárium valódi értelmét és szépségét ezek a nehézségek nem csorbítják, inkább még értékesebbé teszik.
Hozzátette: a következő 10–15 évben a humánerőforrás-menedzsment alapjaiban fog átalakulni, és teljesen új szemléletet kíván. A digitalizáció, az automatizáció, valamint a munkaerőpiaci és technológiai változások következtében olyan feladatok jelennek meg, amelyekre most még nincsenek kész válaszok.
Az is elképzelhető, hogy a jövőben már robotokkal kell majd lebonyolítanunk a belső kommunikációt
- fogalmazott Kántor Gyöngyi.
Hitka Géza szerint a mesterséges intelligencia fejlődése alapjaiban formálja át a munkaerőpiacot és az oktatási rendszert is: a mélységi tudás hiányában a jövő generációi nem lesznek versenyképesek az AI-jal szemben, és ezt a hatást ők is érezni fogják. Mint mondta, a mesterséges intelligencia másodpercek alatt képes legenerálni vagy megoldani olyan feladatokat, amelyekhez korábban hosszabb ideig tartott megfelelő emberi tudásra építeni a választ. A szakember kitért arra is, hogy az oktatók és az intézmények részéről megvan a nyitottság, ám a hallgatók oldaláról sokszor hiányzik a megfelelő alaptudás, sőt maga az igény is arra, hogy mélyebb összefüggésekre törekedjenek. Az oktatás struktúrájának átalakulása elsőként az egyetemeken csapódik le, de a hatásai később a vállalatoknál is érzékelhetők lesznek.
A robotika, az AI és a digitalizáció hamarosan ránk fogja rúgni az ajtót. Meg fogunk lepődni, mennyire gyorsan tűnnek el vagy alakulnak át teljes munkakörök, vagy éppen értékelődnek fel más területek
- emelte ki.
Szerinte a változás dinamikája rendkívül gyors, és erre az oktatásnak, a munkaerőpiacnak és a cégeknek egyaránt fel kell készülniük. Kántor Gyöngyi úgy véli, nemcsak az a kérdés, hogy egy munkavállaló rendelkezik-e a megfelelő tudással, hanem az is, hogy akar-e fejlődni. A tanulási hajlandóság ma már kulcsfontosságú tényező a munkaerő megtartásában és fejlesztésében.
Nem elég a faliújság; szeretnénk más csatornákon is kapcsolatot tartani a munkavállalókkal, de erre is nekünk kell megtanítani őket, és nekünk kell felkészülnünk. A munkavállalók fejlesztése nem opció, hanem szükségszerűség
Hitka Géza kiemelte, hogy az egyetemen nyitottak az új technológiák iránt, és törekszenek azok bevezetésére is. Arra biztatta a vállalati szereplőket, hogy éljenek az együttműködés lehetőségével, keressék az egyetemekkel való kapcsolatépítést. Az egyetemekkel való együttműködés különösen előnyös lehet a gyakorlatias tudás és innovációs lehetőségek kihasználása szempontjából.
