Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Az innovációk rohamosan fejlődnek, és egyre gyorsabb ütemben terjednek, amit remekül példáz, hogy a ChatGPT-t mindössze öt nap alatt töltötte le egymillió felhasználó – világított rá előadásában Czigány Tibor. A modern technológiák, például a mesterséges intelligencia, a szenzorok, a drónok, az automatizáció és a robotizáció mára nemcsak elérhető közelségben vannak, hanem már az agráriumban is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket. A precíziós gazdálkodás, amely túlmutat az egyszerű GPS-alapú technológiákon, a fenntarthatóságot, az adatgyűjtést és a termelés optimalizálását segíti, de még mindig kevés gazda használja aktívan – vélekedett az ügyvezető igazgató. Az innováció nemcsak a futurisztikus technológiák alkalmazását jelentheti, hanem helyi szinten is újítás lehet.
A drónok például már most is jelentős szerepet játszanak az adatgyűjtésben, monitorozásban és precíziós megoldásokban, és az autonóm gépek, robotok terjedése is küszöbön áll – tért ki előadásban a szakértő. Az agrárinnovációhoz kapcsolódó technológiák piaca dinamikusan növekszik: az előrejelzések szerint 2030-ra akár 140 milliárd dolláros értéket is elérhet, ami jelentős ugrás a jelenlegi 1,5 milliárdhoz képest. Czigány Tibor szerint a jövő az innovatív technológiáké, amelyek nemcsak gazdasági növekedést, hanem fenntartható fejlődést is ígérnek.
Az innováció nem pusztán ötlet, hanem olyan értékteremtő folyamat, amely kézzelfogható eredményeket hoz a gazdaság számára – mondta Balla Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség agrártagozati elnöke. A szövetség 33 éve támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az ötlettől a megvalósításig jutnak, és valódi hatást gyakorolnak a termelésre, a versenyképességre és a fenntarthatóságra.
Az elnök szerint az agrárszektorban az innováció kiemelt célja, hogy növelje a termelésbiztonságot, és alkalmazkodjon a kihívásokhoz, például az aszályhoz, a vízhiányhoz vagy a biológiai veszélyekhez. Az ilyen fejlesztések segítenek abban, hogy a gazdák hatékonyabban tudjanak termelni, még kedvezőtlen körülmények között is.
Úgy gondolja, az innováció lényege, hogy képes legyen reagálni a jövő kihívásaira, miközben fenntartja a jelenlegi termelési folyamatok stabilitását. Balla Zoltán szerint a Magyar Innovációs Szövetség azon dolgozik, hogy a valóban hatékony, gazdaságilag és környezetileg is hasznos megoldásokat támogassa. A cél, hogy az innováció kézzelfogható eredményeket hozzon a termelésben, a versenyképességben és a fenntarthatóságban. Ezek az erőfeszítések nemcsak az agrárágazatban, hanem a teljes gazdaságban fontos szerepet játszanak.
Hajdú Attila, a Bayer Hungária Kft., a Climate Field View szakértője elmondta, hogy az innovációk célja a jólétünk szolgálata – legyen az anyagi, környezeti, vagy fenntarthatósági szempont –, ám nekünk kell kiválasztanunk, hogy a kínálkozó lehetőségek közül melyik felel meg legjobban saját helyzetünkre. Úgy gondolja, az innováció valódi értéke abban rejlik, hogy a helyspecifikus problémákra kínál testreszabott megoldásokat, nem pedig abban, hogy pusztán modernebb technológiát használunk, ha annak integrációja nem eredményez valódi előrelépést. Az innováció sikeressége a környezeti változásokhoz való folyamatos alkalmazkodáson múlik. Kiemelte, hogy a retro a legújabb innováció, vissza kell tekinteni a múltba, majd előre nézni, hogy milyen irányba megyünk, és mit kell tennünk holnap.
Hozzátette: a technológia, az inputanyagok és a gazdálkodási környezet gyors változása megköveteli, hogy a régi megoldásokból tanulva alakítsuk ki a holnap stratégiáját. Az új eszközök, például a mesterséges intelligencia és az algoritmusalapú rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljunk az időjárási szélsőségekre és a termelési kihívásokra. Az innovációs folyamatok akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha nemcsak a technológiai, hanem a társadalmi és gazdasági hatásokat is figyelembe vesszük -mutatott rá.
Fontos, hogy nyitottak legyünk a nemzetközi példákra, és megtanuljuk, hogyan alkalmazhatjuk azokat itthon a helyi sajátosságok figyelembevételével.
Az adaptáció kulcsa a komplex gondolkodás, amelyben a termelési hatékonyság mellett a fenntarthatóság és a jövőbeli kihívások kezelése is szerepet kap. A cél az, hogy olyan megoldásokat hozzunk létre, amelyek hosszú távon biztosítják a gazdaság és a környezet egyensúlyát. Ez az átfogó szemlélet vezethet el a valódi, időtálló innovációhoz.
Molnár István, at Agrár-Béta Kft tulajdonos-ügyvezetője rámutatott, hogy az innováció mindenkinek mást jelent, attól függően, hogy kutatóként, gazdálkodóként vagy termelőként közelítjük meg a kérdést. Míg egyesek a teljesen új rendszerek megalkotását tartják középpontban, mások a már meglévő technológiák integrálására vagy a helyi viszonyokhoz igazítására fókuszálnak. Úgy gondolja, az innováció lényege azonban az előretekintés és a megoldások keresése a gyorsan változó jövő kihívásaira.
Az innováció kulcsa a mezőgazdaság jövőjében rejlik, különösen egy olyan gyorsan változó világban, ahol a technológiai fejlesztések és a környezeti kihívások folyamatos alkalmazkodást követelnek.
Nem az a kérdés, hogy merre kell menni, hanem hogy a jövőbeni kihívásokra fel tudunk-e készülni
- hangsúlyozta. A magyar mezőgazdaság számára az innováció elengedhetetlen, azonban a technológiai fejlesztések önmagukban nem elegendők, ha a gyakorlati alkalmazásban hiányosságok mutatkoznak, például a gépek kezelésének alapvető ismereteiben. A globális és hazai trendekkel való lépéstartás megköveteli a precíziós gazdálkodás, a klímaváltozáshoz való adaptáció és a fenntartható fejlődés együttes megvalósítását. Molnár István szerint szükség van egy átfogóbb szemléletváltásra, amely nemcsak a jelen kihívásaira reagál, hanem hosszú távon is biztosítja a fenntartható mezőgazdaság alapjait.
Az innováció nem csupán új technológiák vagy termékek megalkotását jelenti, hanem olyan folyamatfejlesztéseket is, amelyek hatékonyabbá, gyorsabbá vagy biztonságosabbá teszik a működést – kezdte beszédét Oláh István,a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati szolgáltatásokért felelős igazgatója, hozzátatte, hogy az innováció ott kezdődik, ahol a meglévő megoldások már nem elegendőek. Ez lehet akár egy kisebb, helyi változtatás, vagy egy nagyobb, piacvezető fejlesztés, de a lényeg az alkalmazkodás és a fejlődés képessége. Az ilyen újítások – akár egy startupnál, akár nagyobb vállalatoknál – hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez és az erőforrások hatékonyabb felhasználásához.
Úgy gondolja, az agrárszektor és a technológiai szektor szimbiózisa kulcsfontosságú, hiszen az újítások, például a valós idejű adatokat felhasználó precíziós gazdálkodás, hatékonyabb termelési módszereket tesznek lehetővé.
Két-három tehetséges fejlesztő is képes olyan megoldásokat létrehozni, amelyek átalakítják a napi működést és növelik a hatékonyságot
– fogalmazott. Az innováció gyorsuló ciklusai miatt elengedhetetlen a nyitottság, az új technológiák tesztelése, és azok adaptálása a helyi viszonyokhoz, hogy a változó fogyasztói igényeknek is megfelelhessünk.
