Kimondták: ez kell ahhoz, hogy a drónok meghódítsák a magyar földeket
A szakember szerint a következő időszakban a drónok mezőgazdasági felhasználásának növekedése várható.
A szakember szerint a következő időszakban a drónok mezőgazdasági felhasználásának növekedése várható.
A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint az ágazatoknak a jövőben a termelékenység és a hatékonyság növelésére kell fókuszálniuk.
A Bábolna TETRA Kft. napjainkra már több mint 60 országot lát el tojóhibridekkel.
Az alapkamatok nagy valószínűséggel nem fognak 5 százalék alá csökkenni a következő időszakban Hollósi Dávid szerint.
Megjelent az Agro Napló decemberi száma.
A következő évtől még egyszerűbbé válhat a drónok használata a növényvédelem területén.
A hatóanyag-kivonások árnyékában egyre jobban előtérbe kerülnek a különböző biológiai megoldások.
Az árérzékenység és az importverseny kihívásai ellenére a hazai élelmiszeripar exportorientációban is látja a fejlődés kulcsát.
Gyökeresen átalakulhat a vetőmagágazat, ezekre a változásokra alaposan fel kell készülni.
Rengeteg adat gyűlik össze a magyar mezőgazdaságban, ám ezeket még kevéssé használjuk fel a döntéshozatal során.
Egyre erősödnek a hangok: égető szükség van az öntözésfejlesztés felgyorsítására és a vízvisszatartás megoldására.
A konferencia az agrárinnovációt és digitalizációt hangsúlyozta, kiemelve a különböző technológiák szerepét.
A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre fontosabb kritériumok már ebben a szegmensben is.
Nagyobb szervezettség, komolyabb technológia és fejlett szaktanácsadás szükséges az exportpiacokon történő előrelépéshez.
Kérdések, aggályok övezik a laborhúsok világát, egyelőre túl sok a megválaszolatlan kérdés.
Az Európai Unióhoz képest komoly lemaradásban van a mezőgazdasági fejlesztések szintje hazánkban.
Az agrárvállalkozások között nőtt a tudatosság az energiafogyasztás optimalizálása terén, ami segíti a kockázatok kezelését.
Az olyan innovációk, mint a mesterséges intelligencia, a drónok és a precíziós gazdálkodás, egyre nagyobb szerepet kapnak az agráriumban.
A szakértők szerint most már nem történhetne meg a két évvel ezelőtti pánik a műtrágyapiacon, mert magasabbra került az ágazat ingerküszöbe.
A jelenlegi támogatási ciklus forrásai példátlan fejlesztési lehetőséget biztosítanak az agrárszektornak.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.