Én azt gondolom, hogy nem tévedek nagyot akkor, és nem is kell hozzá jövőbelátónak lenni, hogy kimondjuk azt, hogy az eljövendő korunk történészei, amikor visszatekintenek majd erre az időszakra, akkor valószínűleg a polikrízis időszakaként fogják leírni a jelenléti időnket

- fogalmazott Gyuricza Csaba. Hozzátette, hogy globális és lokális veszélyhelyzetek is nehezítik az életünket.

„Ezek a válságok kikényszerítenek helyzetünk, eredményeink átgondolását, újraértékelését

- mondta a szakértő előadásában. A rektor rámutatott, hogy a magyar agrárium fejlődési lehetőségeit főként szerkezeti és makrogazdasági problémák korlátozzák, amelyek az elmúlt években stagnáló vagy csökkenő tendenciát eredményeztek.

Miközben globálisan és az EU-ban a mezőgazdasági termelés robbanásszerű növekedést mutatott, Magyarország termelési értékei és fejlődési szintje elmaradt a világ átlagától.

A régiós összehasonlítások alapján a V4-országok jelentős állami támogatást nyújtanak mezőgazdaságuknak, a lengyel agrárium példája pedig azt mutatja, hogy az állami szubvenciók és hatékony gazdasági stratégiák jelentős áttörést eredményezhetnek. Magyarország exportja és importja az EU-csatlakozás óta stabil szinten maradt, azonban a lengyel agrárgazdaság hatszoros növekedést ért el ugyanebben az időszakban. A rektor szerint a szerkezeti problémák és az állami támogatások mértéke meghatározóak a magyar agrárium jövőbeni sikerességében. Gyuricza Csaba négy tényezőt emelt ki előadásában, amelyek nehezíthetik az áttörést:

1. alacsony hozzáadott értéktartalom,
2. az optimálistól eltérő erőforrás hasznosítás,
3. technológiai és képzettségbeli elmaradás,
4. gyenge integrációs rendszerek és marketing tevékenység.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar komoly szerkezeti problémákkal küzd, amelyeket jól szemléltet a külkereskedelmi egyenleg alakulása:

külkereskedelmi egyenlegünk elsősorban azoknál a termékeknél kedvező, ahol alacsony a hozzáadott érték

- világított rá Gyuricza Csaba. Hozzátette, a nyerstej exportjának növekedése mellett drágább tejtermékeket importálunk, miközben a tejtermékek külkereskedelmi egyenlege a csatlakozáskor még nullszaldós volt. Az almatermelés szintén példázza a problémákat: az osztrák exportárakhoz képest az étkezési almák ára csak azok 50%-át éri el, holott ez az ágazat kiemelt támogatásokat kapott. A növénytermesztés szerkezete erősen koncentrált, az öt fő növényfajta már a területek 90%-át lefedi, ami a klímaváltozás miatti szélsőségek közepette fokozza a sérülékenységet.

A növénytermesztés vált az agrárium orosz rulettjévé.

Ezen túlmenően a magyar agráriumot a szakképzettség hiánya is sújtja, hiszen a gazdálkodók 80%-ának nincs semmilyen szakirányú képesítése, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig alig éri el az 5%-ot. Az integrációs rendszerek fejletlensége, különösen a szövetkezeti együttműködések hiánya tovább rontja az ágazat versenyképességét. A rektor hangsúlyozta:

a fenntarthatóság és a versenyképesség horizontális és vertikális integráció nélkül egyszerűen nem képzelhető el.

Az állami és EU-s támogatások hatékonyabb kihasználására, illetve a képzettségi szint és technológiai innováció fejlesztésére sürgős lépések szükségesek.

A magyar agrárgazdaság történelmi lehetőség előtt áll, mivel soha nem állt rendelkezésre ennyi forrás a fejlesztésekhez - vélekedett a rektor. Az elsődleges cél a termelési szerkezet diverzifikálása a piaci és időjárási kitettség csökkentése érdekében. Kulcsfontosságú az élelmiszeripari fejlesztések támogatása, különösen a közép- és nagyüzemek versenyképességének növelése. A szakemberállomány továbbképzése és az agrárdigitalizáció, valamint a precíziós gazdálkodás elterjesztése szintén prioritást élvez. Elengedhetetlen a horizontális és vertikális integrációs rendszerek kiépítése a hatékonyabb piaci fellépés érdekében.

A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink: