Melegebb helyről érkeznek

A déligyümölcs megnevezés olyan gyümölcsöket takar, amely meleg, általában trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton terem, és más területekre (például Magyarországra) onnan szállítják. Ezek a gyümölcsök általában a „délibb” vagy „forró égövi” területeken honosak, de akadnak köztük nem is olyan távoli tájakról a mediterrán területekről érkezők is. Ezeknek egyes fajtái már nálunk is termeszthetők. Bár már télen is kapható szinte mindenféle gyümölcs, melyek nálunk nyáron teremnek, ezek vagy betároltak, ezért nem ugyanolyan ízűek, vagy a világ másik feléről utaztatták ide őket féléretten leszedve, és út közben utóértek, ezért nem olyan ízűek, mint a hazánkban napon érlelt társaik. Érdemes mindent a szezonjában fogyasztani. Télen ezért is vásárolunk több déligyümölcsöt, mert nálunk nincs termő-szezonja éppen semminek. Meg kellene különböztetni mediterrán és trópusi gyümölcsöket, de ezek nálunk eléggé összemosódnak a „déligyümölcsök” név alatt, lévén Földünk mediterrán része és a trópusi része egyaránt délre van tőlünk.

A nagy klasszikusoknak is vannak furcsaságaik

A banán különlegessége, hogy egyszikű, tehát gyakorlatilag egy nagyra nőtt fűféle, de termetét tekintve fává nő. Vadon termő alapfajainak gyümölcsében nagy, kemény magok találhatók, a termesztett triploid kromoszómaszerkezetű genetikai változat magtalan. Magok hiányában sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjai, és az így kialakuló genetikailag egyforma egyedekből álló monokultúrák betegségekkel szembeni ellenálló képessége elmarad a vad ősökétől. Mi nyersen fogyasztjuk gyümölcsként, de van zöldség változata is, sőt lisztet, és banánpelyhet is készítenek belőle. Fűtőanyag is készül banánból: a rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez fűrészport vagy szárított banántörzs morzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik, és negyvenfokos kemencékben szárítják.

Mint a banán, az ananász is egyszikű növény, de nem a fűfélékkel rokon, hanem egy bromélia féle. Az ananász legértékesebb anyaga a bromelain nevű enzim, mely a fehérje emésztésében nyújt hathatós segítséget, valamint szerepet játszik a zsír elégetésében is. Fogyókúra idején ez a gyümölcs jó kiegészítője a diétás étrendnek. Mivel édeskésen savanykás, csökkenti az édesség utáni vágyat, miközben száz grammja mindössze 57 kalóriát tartalmaz.

A mangó édes ízű, egzotikus gyümölcs. A mangófa az indiaiak szent fája. Legtöbbször a gyümölcssalátába keverve fogyasztják, de kiválóan illik halételekhez, valamint lekvár és aszalt gyümölcs is készül belőle. Virága sűrű, édes mézet ad, amely önmagában is fogyasztható. A fa világosbarna törzsét bútorkészítéshez használják fel. Enzimje gyomorvédő hatású. Rosttartalma segíti az emésztést, jótékony hatással van a szervezetre. A hinduk a levelek füstjével légcsőbántalmakat gyógyítottak. A pestis-, és kolerajárványok idején az éretlen, megsütött, cukrozott termést fogyasztották, testüket ezzel kenegették.

A fán termő zöldség

Az avokádó egy multifunkciós növény, amely gyümölcs, zöldség és gyógynövény is egyben. Jó hatással van a szív-, és érrendszeri problémákra, vitamintartalmának köszönhetően pedig kitűnő antioxidáns.. A gyümölcs magjából gyógy szirupot állítanak elő, amely alkalmas reumatikus fájdalmak enyhítésére. Az avokádó olaj táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magas A-vitamin- és E-vitamin-tartalmának köszönhetőben jó az ekcéma kezelésére. Az éretlen gyümölcs kőkemény, az érettet viszont vajként lehet kenni, ezért érdemes vásárláskor kicsit megtapogatni. Ha kemény gyümölcsöt veszünk, az szobahőmérsékleten 2-3 nap alatt megérik, megpuhul. Az avokadót általában nyersen fogyasztják. Pirítós kenyérre, kevés citromlével, fokhagymával és sóval kiváló eledel, de salátaként is közkedvelt táplálék.

A kókusz a trópusokon sok helyütt előfordul, mivel a lehullott magok hosszú hónapokig megőrizhetik csírázóképességüket, és a tengeren úszva az anyanövénytől akár 4000 kilométerre is elkezdhetik a csírázásukat. A kókuszdiót borító durva rostszálakat kefesörték, tömítőanyagok, valamint, szőnyegek, lábtörlők, zsinórok készítésére lehet felhasználni. A kókuszszőnyegek rendkívül rugalmasak, korábban ebből készültek a tornatermi szőnyegek. 1000 kg kókuszdióból kb. 35 kg keferostot és 150 kg fonásra alkalmas rostot lehet előállítani. Szintén a terméséből nyerik ki a koprát, ami a kókuszdió kiszárított húsa és alapanyaga a kókuszolajnak és számos takarmánynak.

A kókusztejet a reszelt húsából állítják elő préseléssel, és a kívánt konzisztenciától függően vizet adnak hozzá. Tejet és tejszínt helyettesíthet különböző ételekben. A folyadék, ami a kókuszdióban van nem használható, mint kókusztej. A kókuszt tartalmazó krémek használnak ekcéma és pikkelysömör ellen. A kókuszzsír laurinsav tartalma kedvezően hat az immunrendszerre és az emésztőrendszerre.

Mediterrán fajok, melyek már nálunk is részben téltűrőek

A kivinek, ennek a gyorsan növő kúszónövénynek rengeteg faja és fajtája van a szőröstől a kopasz gyümölcsűig a kétlakitól (ahol külön növényen vannak a hím és nőivarú virágok) az egylakiig. Az önporzós kivi növény általában kisebb mennyiségű gyümölcsöt hoz. A jól termő kivi gyümölcs terméshez mindig szükség van porzó és termő egyedekre. Némi A-, nagy mennyiségben B-, C-és K-vitaminokat, valamint természetes antioxidánsokat, makró- és nyomelemeket tartalmaz. A kivi fogyasztásával csökkenthető a magas vérnyomást.

A gránátalma kezdetben zöld, később narancssárga színű gyümölcs kinézetében egy nagyra nőtt bogyóhoz hasonlít. A gyümölcs átmérője nagyjából 10 cm. A vastag héj alatt fehér hártyákkal osztott gyümölcs rengeteg apró magot tartalmaz, a magokon különálló gyümölcshús van. A gránátalma héja és a gyümölcslé évszázadok óta szőnyegek színezőanyaga. A gyümölcs megfőzésével fekete színű tinta állítható elő. A gránátalma és a gránátalmalé is világszerte elterjedt élelmiszer. A gyümölcshús és a gyümölcslé is használatos vad- és szárnyas ételek, valamint gyümölcssaláták készítéséhez.

A citrusok is igen kedvelt gyümölcsök, legismertebb fajok közülük a citrom, narancs, vérnarancs, klementin, mandarin, grapefruit, pomelo, kumkvat. A zöld citrom, vagy ahogyan sokan ismerik, a lime, kiváló C-vitaminforrás, így a téli időszakban bátran használhatjuk immunrendszerünk erősítésére. A lime leginkább a trópusi és mediterrán területeken található meg. Őshazája az indonéz szigetvilág. Magyarországon csak keveset használjuk, de kellemes íze és egészségre gyakorolt pozitív hatása miatt egyre többek körében örvend népszerűségnek. Magyarul savanyúcitromnak és trópusi citromnak is nevezik. A citromhoz hasonlóan a zöldcitrom is nagymértékben tartalmaz C-vitamint, de található benne B1- és B2-, vitamint, foszfor, vas, kalcium és kálium is. Nagyon jó hatással van az emésztésre, enyhíti a székrekedést, C-vitamin-tartalmának köszönhetően pedig erősíti immunrendszerünket.

A narancsbogyó külső rétegét, a jellegzetes sárga színű héját „flavedó”-nak nevezik. A külső héj illóolajat, keserűanyagot, karotinoidot és narancssavat tartalmaz, közkedvelt aromájú ízesítő fűszert készítenek belőle. A héj belsőbb, fehér rétegét pedig „albedó”-nak neveznek ez az élelmiszerek sűrítésére alkalmas pektingyártás alapanyaga. Vannak olyan albedóra nemesített ipari fajták, melyek gyümölcshúst alig tartalmaznak, mert termesztési céljuk a pektin kivonása.

A narancsbogyó belseje sárga és lédús. Nyers állapotában reszelve, de szárítva is használják. Higiéniai szempontból fontos, hogy a felhasználás, vagy szárítás megkezdése előtt alaposan tisztítsuk meg. Különböző édességek, cukrászati termékek, likőrök, de édes sütemények és krémek készítéséhez is használják. A narancs tele van antioxidánssal: karotinnal és flavonoidokkal. Nagyon jó íz-javító, gyomorerősítő, emésztést serkentő, étvágyjavító és vértisztító. Érdekes még a kürasszó, ami egy keserű narancsféle, ebből készítik a „Curaçao” néven ismert likőrt (kürasszó-likőr), vagy a narancsos csokoládét is. A kumkvat a legapróbb citrusféle, ez héjastól ehető. Használják lekvárba és dzsembe, de szeszes italokban is megtalálható, például egyes likőrökben. A tajvaniak a teájukat ízesítik vele, míg mások megfőzik, és a torokfájás gyógyítására használják.

Egyéb, egyre terjedő különlegességek

A pitaja Mexikóban, Közép- és Dél-Amerikában őshonos kaktuszok termése. A sárkánygyümölcsnek is hívott gyümölcs több kaktuszfaj gyümölcsének gyűjtőneve, aminek édes íze és krémes húsa van. A legelterjedtebb sárkánygyümölcs a vörös pitaja, de vannak más fajtái is. A gyümölcséből üdítőt vagy bort lehet készíteni, de a virágai is ehetőek, és tea készítésére is használják. A medvelatalp kaktuszoknak az Opuntia nemzetség fajainak a termése is ehető, és már gyakran kapható a hazai üzletekben ez pedig a kaktuszfüge, aminek a szintén tőlünk délebbi területeken honos fügéhez (Ficus carica) botanikailag nincs semmi köze.

A licsi Dél-Kínában őshonos, de megtalálható Indiában és Tajvanon is. Ez egy örökzöld fa termése, ezeket a kis, fehér, húsos gyümölcsöket, vörös héj borítja, mely pattanfa törik, így könnyen hámozható. A szőlőhöz hasonló állagú gyümölcs gazdag C-vitaminban. A licsi az utóbbi időkben világszerte meghódította a piacokat, fagyasztott gyümölcsként vagy befőttként is árulják.

A csillaggyümölcsöt (karambola) általában nyersen fogyasztják, magas a C vitamin tartalma. Üdítő hatású, sőt egyesek még bort is készítenek belőle.

A kiwano (tüskés uborka) pedig a Kalahári-sivatagból származik, de jelenleg termesztésben megtalálható Kaliforniában és Új-Zélandon is. A sötétzöld belseje a banánra, a zöld citromra, a maracujára és az uborkára emlékeztető ízkavalkádod nyújt. Gyakran használják ételek díszítésére, de fagylaltokban is lehet adalékanyag.

A sharon gyümölcs (datolyaszilva) korábbi magyar neve kakiszilva volt, valószínűleg marketing okok indokolták a névváltoztatást, mert egy igen kellemes aromájú gyümölcsnek kár volt először ilyen kellemetlen nevet adni, még ha latin nevének magyarosításából eredt is ez... Hajdanán, amikor a cukor ritkaságnak számított, a megaszalódott gyümölcsét nagy becsben tartották édessége miatt – tehát frissen és feldolgozva is fogyasztható. Nagy méretű fává nő, és hazánkban is jól terem.