A fejőházban termelt tej egy része közvetlenül a saját tejüzembe kerül, ahol a feldolgozás már nemcsak alaptermékekre, hanem feldolgozott élelmiszerekre is kiterjed. A gazdaság 2013-ban adta át az első üzemrészét, majd 2022-ben a bővített, palackozóval és sajtkészítő berendezésekkel felszerelt új feldolgozóegység is elkészült. Azóta sajtok, vajkrémek, sajtkrémek és kakaós italok is készülnek helyben, a legmodernebb technológiával. Az értékesítési csatornákat is tudatosan építették fel, ugyanis három saját boltjuk mellett 35–40 további üzletet látnak el.

Úgy beütött a baj, hogy fel kellett számolnia állományát a magyar gazdának

Fejér megye déli részén, Cecén és környékén gazdálkodik Németh Gábor és családja, akik immár három generáció óta folytatják ezt a hivatást.

A szántóföldi növénytermesztésben a vetésforgó fele-fele arányban szolgálja a takarmányellátást és a piaci értékesítést. A takarmányterületeken silókukorica, rozs és tritikálé szerepel, amelyekből zöldtakarmányt és szenázst készítenek. A másik, mintegy 200 hektáros területen napraforgó, kukorica és búza a fő növénykultúra. A növénytermesztés eredményei ugyanakkor évről évre erősen függnek az időjárástól és a talajadottságoktól. A gazdaság területén jellemző 19–22 aranykoronás talajokon különösen érzékenyen reagálnak a növények az aszályra, ami az utóbbi években egyre súlyosabb kihívást jelent.

Az idei év legnagyobb nehézsége egyértelműen az aszály volt. Öntözési kapacitásunk sajnos még nincs, így mind a kukorica, mind a napraforgó terméseredményei rendkívül hektikusak. A csapadékhiány mellett a pénzügyi terhek is óriási nyomást jelentenek

– fogalmazott Lendvai Csaba az Agrárszektornak.

A termények piaca nem követi le az áremelkedéseket

A pénzügyi nehézségek mögött több tényező áll. Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a mezőgazdasági termények felvásárlási ára ezt messze nem követte. A gazdálkodó példaként említi, hogy néhány év alatt egy 100 lóerős traktor ára 17 millióról közel 30 millió forintra emelkedett. Egy teljes gépkapcsolat traktorral, ekével, vetőgéppel ma már könnyedén 100–200 millió forintba kerül, ami egy közepes méretű családi gazdaság számára szinte finanszírozhatatlan.

Meglepő toxinmérések okoztak fejtörést: vallott a magyar gazda

A jelenlegi helyzetben, amikor a költségek magasak, az árak pedig hullámzóak, a józan, megfontolt gazdálkodás válik kulcsfontosságúvá.

Mi kicsiknek nagyok, a nagyoknak kicsik vagyunk. A finanszírozás, a tőkeellátottság ingatag, miközben fejlesztenünk kellene. A digitalizált gépek ára az egekben van, a szervizelés pedig milliós tétel. Egy egyszerű javítás sem áll meg félmillió alatt

– mondta.

A gépesítés mellett a munkaerőhiány is komoly gond. A modern technológiákat kezelni tudó szakemberek vidéken is ritkák, és a képzett munkaerő megtartása egyre nehezebb. Az állattenyésztésben ráadásul 365 napos üzemről van szó, ahol nincs pihenőnap, a gépeknek és az embereknek egyaránt folyamatosan dolgozniuk kell. A bérek emelkedése elkerülhetetlen, de a termény- és tejárak ezt nem követik. A tej felvásárlási ára például 180–200 forint között mozog, miközben a bolti ár gyakran eléri a 650–700 forintot literenként.

Mire a termék a boltba kerül, a felvásárlási ár és a fogyasztói ár között kétszeres különbség van

– hangsúlyozta.

Elárulta a magyar gazda: így lehet garantáltan toxinmentes a kukorica

Direkt korai kukoricát kell vetni, hogy hamar bekerüljön a magtárba, és elkerüljük a toxinképződést.

A gazdaság működését erős családi összefogás tartja egyben. A négy fiú közül három már aktívan dolgozik a vállalkozásban: Csaba az állattenyésztésért és a növénytermesztésért felel, Gergő a tejfeldolgozást irányítja, Hunor a pénzügyeket és marketinget viszi, míg Levente jelenleg állatorvosnak tanul. Lendvai Csaba felesége pedig szintén a pénzügyi területen segíti a családot. A család célja, hogy hosszú távon is működő, önfenntartó, értékteremtő vállalkozást adjanak tovább a következő generációnak.

A jövőre nézve a fejlesztések nem állnak meg: a gazdaság öntözésfejlesztésben, energiahatékonysági beruházásokban és saját logisztikai kapacitás bővítésében gondolkodik. Ugyanakkor a gazdálkodó szerint a jelenlegi támogatási rendszer mellett elengedhetetlen lenne, hogy a ténylegesen a termelők számára szánt források ne szivárogjanak el a gépkereskedelem és az építőipar irányába.

A támogatások nélkül ma nem tudnánk fejleszteni, de mire egy beruházás befejeződik, az árak annyira megemelkednek, hogy a támogatás értéke gyakorlatilag elolvad. A pénz így nem a gazdák zsebében marad, hanem más szektorokban köt ki.