EXTRA EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Dr. Potori Norbert, az AKI igazgatója előadásában arról beszélt, hogy 2026. évi új termésre vonatkozó búza-, kukorica- és repceárak mintegy 15 százalékkal maradnak el az elmúlt öt év átlagától, amit elsősorban a kedvezőtlen globális makrogazdasági környezet és a túlkínálat magyaráz. A geopolitikai feszültségek, az ellátási láncok zavarai és a feldolgozóipar korábbi készletfelhalmozása visszafogott keresletet eredményeztek, miközben a fogyasztás lassan tér vissza a Covid előtti szintre. Ezzel párhuzamosan rekordközeli termések születtek világszerte: búzából és kukoricából egyaránt mintegy 5 százalékos globális növekedés várható, az exportőr országok készletszintje pedig jelentősen emelkedett, ami tartós nyomást gyakorol az árakra.
Drága európai gabona egy olcsó világpiacon – Mi lehet a jövő?
Nem éri már meg gazdálkodni?
A jelenlegi helyzetről beszélve Balássy Ákos műtrágya piaci szakértő rámutatott: egyre több termelő számolja ki, hogy bizonyos térségekben már nem éri meg gazdálkodni. A fiatalabb generációk számára a föld inkább termelési eszköz, mint érzelmi örökség, ezért sokan inkább a biztos jövedelmet választják a magas kockázatú növénytermesztéssel szemben. Véleménye szerint a kisebb gazdaságok jelentős része fel fogja adni a termelést, miközben nyitott kérdés marad, ki és hogyan tartja majd fenn az így kieső területeket.
A koncentráció erősödését Dr. Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. vezérigazgató-helyettese is elkerülhetetlennek tartja. Tapasztalatai alapján a nagyobb gazdaságok tovább növekednek, miközben a kisebbek egy része kiszorul a piacról. Hangsúlyozta: az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés továbbra is egymásra utalt, ugyanakkor az alacsony termény- és állati termékárak miatt csak a hatékonyan működő, költségeiket kontrolláló gazdaságok maradhatnak életképesek. A klímaváltozás hatására a kukorica szerepe csökkenhet, helyét részben alternatív növények vehetik át.
Gazdaságokat sodorhat veszélybe az, ami Magyarországon történik
A piac átrendeződésére Sólyom János (vetőmag termékmenedzser, Corteva) is felhívta a figyelmet, aki szerint a termelők egyre inkább a kiszámíthatóbb jövedelmet biztosító kultúrák és termékpályák felé fordulnak. A hagyományos kukoricatermelés mellett egyre nagyobb jelentősége lehet a speciális, ipari vagy prémium felhasználású növényeknek, amelyek stabilabb piacot kínálhatnak a gazdálkodók számára A generációváltás alapvetően új szemléletet hoz a növénytermesztésbe:
a fiatalabb gazdálkodók racionálisan mérlegelik, megéri-e egyáltalán termelni. Bár több eszköz és lehetőség áll rendelkezésre, mint korábban, a változás kényszere egyértelmű, mivel a konvencionális gazdálkodás elérte a határait.
A jövőben elkerülhetetlen az innováció és az „előre menekülés”, függetlenül attól, hogy bekövetkezik-e a birtokkoncentráció. Az élelmiszer-előállítás nem szűnhet meg, ezért a hatékonyság növelése kulcskérdés lesz, amelyet digitális megoldásokkal, biológiai eszközökkel és új termékpályák - például a biológiai üzemanyagok - bevonásával lehet elérni, miközben a szabályozási környezet is egyre erősebben formálja a döntéseket.
Nem akárhogy termelnének kukoricát itthon: hamarosan indul a tesztelés
A feldolgozóipar oldaláról Tóth Ferenc (Hungrana) hangsúlyozta az alkalmazkodás és az edukáció fontosságát. Szerinte a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, a vízmegtartó megoldások és a szénlábnyom csökkentése nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is kulcskérdéssé vált. Úgy látja, hogy a feldolgozók és a termelők közötti szorosabb együttműködés, valamint a fiatal generációk tudatos támogatása nélkülözhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez.
A jövő kapcsán Umenhoffer Péter (cégvezető (Mikro-Vital Kft.) arra hívta fel a figyelmet, a jelenlegi termelési gyakorlat hosszú távon nem fenntartható: sok gazdaság változtatás nélkül haladt tovább, miközben háttérbe szorult a talajállapot, a szármaradvány-kezelés és az alkalmazkodás kérdése.
A megoldás nem egyetlen „csodakészítményben” rejlik, hanem szemléletváltásban: az agrotechnológia, a takarónövények és a mikrobiológiai megoldások tudatosabb alkalmazásában. Nem a műtrágya teljes kiváltása a cél, hanem az inputköltségek részleges átcsoportosítása olyan technológiák felé, amelyek javítják a talajállapotot és a hatékonyságot. A jövőben nem a rekordtermések hajszolása, hanem a kisebb ráfordítással elérhető, stabilabb jövedelmezőség lesz a siker kulcsa, amihez elkerülhetetlen a szemléletváltás a magyar mezőgazdaságban.
Rekordtermések árnyékában: csendes évzárás a gabonapiacon
Véleménye szerint a technológiai fejlődés - a biológiai megoldásoktól az automatizációig - elsősorban a nagyobb táblaméreteken működik hatékonyan, ami tovább erősíti a birtokkoncentrációt. Ugyanakkor hangsúlyozta: a termelőknek alkalmazkodniuk kell, mert az élelmiszer-előállítás stratégiai jelentősége hosszú távon nem kérdőjelezhető meg. A szakemberek mind egyetértettek abban, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés jövője nem elsősorban támogatási, hanem alkalmazkodási kérdés.
