Az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos fajról derült ki, hogy jelentős környezeti és gazdasági károkat okozhatnak Magyarországon, elég csak az ázsiai lódarázsra, a kőrisbontó karcsúdíszbogárra, a mosómedvére vagy épp a japán cserebogárra gondolni.

Amint azt Weiperth András hidrobiológus, a Dr. Puky Miklós Varangy Akciócsoport Egyesület elnöke az Alapvetés podcast eheti epizódjában kiemelte, az inváziós nyomás földön, vízen és levegőben is erőteljes, határainknál pedig jelenleg is sorban állnak azok a fajok, amelyek az elkövetkező években várhatóan további problémákat okozhatnak a természeti értékekben, a mezőgazdasági termelésben és az épített környezetben.

Sokszor lehet arról hallani, hogy a trópusi fajok terjedése összefügg a globális klímaváltozás hatásaival, Weiperth András azonban a beszélgetésben arra is rámutatott, hogy az átlaghőmérséklet növekedése, valamint az enyhe, fagymentes telek gyakoriságának növekedése csupán egy a több, mint ötven tényező közül, ami befolyásolja egy faj terjedésének és tartós megtelepedésének sikerességét.

Arról viszont jóval kevesebb szó esik, hogy a hobbiállatok vásárlása és tartása akár több évtizedig tartó elköteleződést jelent, a megunt ékszerteknősök vagy más nem őshonos fajok pedig semmiképp sem kerülhetnének a természetbe, különösen az élő vizekbe. Ennek kapcsán Weiperth András egy meglepő esetet is felidézett, amely 2020 novemberében történt meg vele Budapesten.

Jöttek a bejelentések a Népsziget környékéről, hogy elpusztult tengeri tarisznyarákok vázait találják meg kutyasétáltatás közben a népszigeti mellékágban, valamint az újpesti öbölben és az ott lévő Duna-parton, a Rákospatak torkolatában. Elkezdtük felmérni és kiderült, hogy nyolc olyan tengeri tarisznyarák fajnak töménytelen mennyiségét engedték el, amiket étkezési célból hoztak be élő példányként Európa különböző helyeiről.

Weiperth András szerint a felpörgött biológiai invázió azért is jelent komoly kockázatot, mert hazánk ökológiai rendszerei sok helyen nincsenek olyan állapotban, hogy hatékonyan megküzdjenek ezekkel az erőteljes hatásokkal. Mint a szakértő szemléltette,

egy jó kondiban lévő sportoló, aki napi szinten tesz az egészségéért, jól táplálkozik, fut, mozog, az nehezebben kap el betegségeket. Most a magyarországi ökológiai hálózatoknak a jelentős része az inkább hasonlít egy nem azt mondom, hogy félkarú óriáshoz, de egy olyan személyhez, akinek a keze, lába össze van kötve és egy cementes zsákkal azt várja, hogy mikor lökik be a Dunába.

De vajon tényleg ennyire súlyos a helyzet és egyre több az inváziós faj vagy csak jobban látjuk őket? És mit tehet egy gazda vagy egy hobbiállattartó annak érdekében, hogy lassítsa ezt a folyamatot? Az Alapvetés podcast eheti epizódjában ezekről a kérdésekről is szó esik.