Fenntarthatóság | 2026. április 23. 13:27
Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla
Már most akkora a biológiai invázió itthon, hogy vezetjük vele a világranglistát.
2026. április 28. kedd Valéria
Már most akkora a biológiai invázió itthon, hogy vezetjük vele a világranglistát.
A francia hatóságok az ország farkasállománya közel egyötödének kilövését engedélyezték.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park a környékbeli vadászok segítségét kérte a nutriák ellen.
Franciaországban először mutatták ki a fenyőket pusztító mikroszkopikus férget, amely már Portugáliában és Spanyolországban is elterjedt.
Átmeneti bénulást is okozhat egy országszerte terjedő, mediterrán pókfaj csípése.
A Magyar Haltani Társaság vizsgálatai szerint megjelentek az amurgébek a Fekete-Körösben.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Több mint 22 ezer közép-európai parcellát vizsgáltak a kutatók, így derült ki a baj.
Tovább terjed a Tiszában az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb idegenhonos hala.
A kártevő terjedése felgyorsult és az ellenőrizetlen növényi és áruszállítmányok révén.
Lezárult a pókfajokat és a biológiai sokféleséget vizsgáló citizen science kutatás első éve.
Egy friss tanulmány szerint a városi vízimadarak fontos terjesztői az őshonos és az inváziós növényeknek.
Annyira elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, hogy már a lakott területeken is felbukkanhatnak.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Nem a rettegett méhgyilkos darázs vetette meg a lábát Európában, hanem egy jóval kisebb és szelídebb rokona.
Már télen is szaporodik Dél-Európában a veszedelmes betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog.
Ennek a fele se tréfa, már harcolni kell az invazív kaktuszok ellen Magyarországon.
Egyre komolyabban terjedőben van Zala megye nyugati peremén a mocsári hódnak, illetve hódpatkánynak nevezett nutria.
Újabb területen bukkant fel a különös lény.
Még nem létezik ellene tökéletesen biztos megoldás.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
