Egyre több van ebből a ragadozóból Magyarországon: ijesztő tempóban terjed
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Az aranysakál elterjedésének okairól beszélt a MATE kutatója.
Ismét gyilkolt az aranysakál.
Több mint 100 ezer invazív hódpatkányt vadásztak le Németországban.
Egyre nagyobb problémát jelentenek az aranysakálok Magyarországon.
Magabiztosan győzött a bodorka.
Felpörgette a mezőgazdasági elemzési piacot a koronavírus-járvány.
Ha tetszik nekik itt, honosítják magukat.
A fügekaktuszok már nemcsak áttelelnek, de szaporodnak is Magyarországon.
Végre kiderül, mennyire elterjedtek az egerek és patkányok az országban.
Túl sok a kérdés az invazív fajként viselkedő aranysakálokkal kapcsolatban.
Bárki segíthet az ország poloskatérképének elkészítésében.
A tudósok szerint a kabócák számára egyre kedvezőbbek lehetnek a meleg nyarak.
A megunt egzotikus dísznövények könnyen invazív fajjá válhatnak.
Az invazív rovarfaj támadásai évente több tucat áldozatot követelnek.
Ezek a fajok súlyos gazdasági károkat okozhatnak.
Az Európai Bizottság jegyzéket tett közzé.
Mit tehetünk a fenyércirok ellen?
Teljes szemléletmódváltást követel a klímaváltozás.
Még a pufferzónán belül van a kórokozó.
Pécsen jelent meg az aranyszínű sárgaság.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.