A bizottság arra szólította fel az uniós tagállamokat, indítsanak a nyilvánosság tájékoztatását célzó kampányokat, végezzenek éves felméréseket, készítsenek vészhelyzeti terveket és szimulációs gyakorlatokat, valamint dolgozzanak ki e károsítók felszámolására irányuló cselekvési terveket, amivel hozzájárulnak a biológiai sokféleség, a természetes ökoszisztémák és az uniós mezőgazdaság megóvásához. A károsítók kiválasztása az Európai Bizottság alá tartozó Közös Kutatóközpont és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékelésein alapult, amelyek figyelembe vették a károsítók terjedésének, megtelepedésének és az általuk okozott következmények valószínűségét az unióban.

Kimutatták például, hogy amennyiben a mezőgazdasági terményekre a legnagyobb hatással lévő károsító, a Xylella fastidiosa baktérium az unió egész területén elterjedne, az az idősebb, több mint 30 éves olajfákból származó uniós termelési érték 70 százalékát, a fiatalabbakból származónak a 35 százalékát érintené, és ezzel 5,5 milliárd eurónyi éves termeléskiesést okozhatna. A károsítók - amellett, hogy közvetlen hatást gyakorolnak a termelésre - közvetetten a beszerzési és a feldolgozási ágazatok széles körére is hatással vannak. A simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) uniós elterjedése például Európa számos erdészeti fafajtája esetében - mint az éger, a kőris, a bükk, a nyír, a szil, a juhar, a platán - a teljes faállomány 5 százalékának közvetlen pusztulását okozhatná. E fák értéke 24 milliárd euróra becsülhető, az erdészeti termelői ágazatra gyakorolt gazdasági hatás pedig 50 milliárd eurót is kitehetne - közölték.