A szakértő szerint idén enyhe decemberre és extrém hideg januárra számíthatnak a magyarok.
Teljesen fokhagymából készült növényvédő szert engedélyezett a hatóság a szamócánál Spanyolországban.
Az Európai Bizottság nem hosszabbította meg a flufenacet hatóanyag felhasználási engedélyét.
Az aranyszínű sárgaság az egyik legveszélyesebb szőlőt fertőző zárlati károsító, amit hazánkban először 2013-ban mutatott ki a hatóság.
A létesítményt 2021-ben életveszélyessé nyilvánították és lezárták a látogatók elől.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
A klímaváltozás hatásai, a gazdasági nyomás, a növényvédelmi hatóanyagok kivonásai együttesen alakítják át a növénytermesztés jövőjét.
A hazai mezőgazdaság és növényvilág szempontjából rendkívül jelentős a kiemelt zárlati károsítók jelenlétének korai felismerése.
Így óvhatják meg a profi gazdák burgonyatermésüket az egyre szaporodó kártevőktől.
Egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás és a károsítók a Budai-hegység erdeiben.
Több ezer hektáron azonosítottak egy új vírust a spanyolországi paprikaállományokban.
Már április végétől, de leginkább májustól sokak számára ismerős a kertek és parkok felett zümmögő májusi cserebogár.
Spanyolországban csökkenhet a paprika kínálata a szezon végén, főleg a hegyes fajtáké.
Széleskörű lakossági tájékoztatási programot indít a Parkerdő egy budapesti erdőért.
A paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került.
Az eredményes védekezéshez elengedhetetlen, hogy a hatóság, a kutatók, a gazdálkodók és a polgárok is összefogjanak.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Mutatjuk, hogy mik az aktuális kihívások a növényvédelemben a földeken Magyarországon.
Idén számos fontos változással kell számolni a növényegészségügy területén az Európai Unióban.
A kártevő terjedése felgyorsult és az ellenőrizetlen növényi és áruszállítmányok révén.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
