Olaszországi példa karantén károsítók megfékezésére, kiirtására

A növényegészségügyi rendszer működésének bemutatására egy olaszországi, sikeresnek tekinthető növényegészségügyi védekezési folyamatot idézünk fel a 2000-es évek kezdetétől. A történet két ázsiai származású cincérfajról szól, melyek néhány év különbséggel kerültek behurcolásra. Szerencsére elsőként a kevesebb fafajra veszélyes rovarfaj érkezett, amelynek megjelenése kellő tapasztalatszerzésre adott lehetőséget a növényvédelmi hatóságnak, így a második faj – amely a „világ 100 legveszélyesebb károsítója” listán is szerepel – megjelenésekor már felkészültebben tudtak reagálni - írja a NAK.

Az első faj története

A 2000. év tavaszán, Parabiago városban (Észak-Olaszország) juhar (Acer) és bükk (Fagus) faegyedek törzsén nagy kerek kirepülőnyílásokat és a koronában részleges kéregleválást figyeltek meg. A növényegészségügyi felderítés során begyűjtött rovarokat szemcséshátú csillagoscincérként (más néven: citruscincér, Anoplophora chinensis) azonosították, amely faj Kelet-Ázsiában őshonos, élőhelyén a citrusültetvények és egyéb fás szárú növények egyik legrettegettebb kártevője. Az Európai Unió területén korábban még nem azonosították kiültetett növényekben megtelepedve.

Mivel természetes ellensége Európában nincs, ezért a biológiai invázió veszélye azonnali és közvetlen volt. Az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) a beérkezett bejelentés feldolgozása után haladéktalanul elrendelte a rovar elleni védekezést, a rovart a legmagasabb kockázatú zárlati (karantén) kártevők listájára tette és kezdeményezte a teljes kiirtást célzó általános protokoll megindítását. Az elrendelt, teljes kiirtást célzó protokoll az Anoplophora chinensis Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló 2012/138/EU Bizottság végrehajtási határozatának II. számú melléklete alapján:

• az összes fertőzött növény megsemmisítése;
• a fertőzött növények 100 méteres körzetében (fertőzött terület) található összes potenciális gazdanövény kivágása és vizsgálata;
• a fertőzött terület körül 2 km szélességű pufferzóna kijelölése;a körülhatárolt terület (fertőzött terület + pufferzóna) intenzív felmérése, a faiskolai tevékenységek betiltása: a fertőzött területen belül tilos a preferált gazdanövények ültetése, kereskedelme és szállítása; a pufferzónán belül tilos a gazdanövények ültetése; a kereskedelme és szállítása pedig szigorú szabályokhoz kötött és ellenőrzött;
• a Kínából, Koreából és Japánból importált gazdanövények 2 éves karanténban tartása a faiskolai kereskedésekben;
• a gazdanövények kötelező rovarirtó kezelése rendszeres időközönként tájképi jelentőségű fa vagy faiskolai árú esetében;
• a nyilvánosság rendszeres és általános tájékoztatása;
• a karantén feloldására a körülhatárolt területen akkor kerülhetett sor, ha 4 éven keresztül nem fordult elő fertőzés.

A fák megsemmisítése során tettek néhány kivételt. Egyes tájképi vagy településtörténetileg értékes fa esetén, amit annak eszmei értéke miatt nem akartak megsemmisíteni, sűrű szövésű dróthálót helyeztek a törzs köré és a talaj fölé, hogy felfogják, összegyűjtsék, majd elpusztítsák a törzsből vagy a gyökerekből előbújó kifejlett rovarokat.

A következetes és szigorú növényegészségügyi intézkedések eredményeként Olaszországban a szemcséshátú csillagoscincér kártevő jelenlegi hivatalos státusza: az érintett tagállamnak csak egyes részein fordul elő, felszámolás alatt van. Olaszországban 2020 óta nincs újabb, eddig nem fertőzött területen szemcséshátú csillagoscincér fertőzési gócpont jelentés.

A második faj története – egy faj, a világ 100 legveszélyesebb károsítója közül

2007. június - Corbetta városban (Észak-Olaszország, Lombardia, Milánó környéke) egy magánkert tulajdonosa négy darab juhar- és nyírfa tövén (Acer és Betula) kerek kirepülőnyílásokat és rágcsálékot látva bejelentést tett. A növényegészségügyi hatóság a szemcséshátú csillagoscincért keresve találta meg a Kelet-Ázsiában honos simahátú csillagoscincért (más néven: ázsiai lombfacincér, Anoplophora glabripennis). Ez a rendkívül veszélyes rovar polifág, gazdanövényei között szinte valamennyi lombos fafaj megtalálható. (Az USA-ban és Észak-Olaszországban eddig főként juharféléken (Acer) és vadgesztenyén (Aesculus hippocastanum) károsított.

A fertőzött fákból kirepült rovarok ekkorra már a környéken szétrajzottak és petéiket újabb fákba lerakták. A megtámadott új fák észlelése, beazonosítása nehéz volt, mert a fán kívülről nézve eleinte nem látszott a benne fejlődő lárva kártétele. Mivel a fa belsejében rejtőzködő lárvák ellen a vegyszeres permetezés vagy injektálás nem hatásos, a növényegészségügyi hatóság a fertőzött és a potenciálisan veszélyeztetett fák teljes megsemmisítését rendelte el a szemcséshátú csillagoscincérhez hasonlóan, de annál szigorúbb előírásokkal. Az intézkedések összehangoltságát és az elvégzett munka nagyságát is jelzi, hogy

• Lombardia, Marche és Veneto tartományokban több mint harminc önkormányzat területét nyilvánították körülhatárolt területté. Ezekben megtiltották a fás szárú növények szállítását, kereskedelmét és a zöldhulladék ellenőrizetlen kivitelét.
• Speciálisan kiképzett keresőkutyákat vetettek be, amik képesek voltak kiszagolni a fa törzsében rejtőző lárvák ürülékét. A veszélyeztetett fák lombkoronáit - kötelező jelleggel - ipari famászók vizsgálták át friss kirepülési nyílásokat és rágási nyomokat keresve.
• Minden egyes igazoltan fertőzött fa körül egy 100-500 méteres sugarú körben (fertőzött terület) az összes potenciális gazdanövényt (főleg juharokat és füzeket) kivágták, és még a gyökérzetüket is kiásták a földből, a faanyagot helyben ipari darálókban aprították fel, majd zárt kamionokban égetőművekbe szállították.

A három tartományban 2020 végéig több mint 5800 fát semmisítettek meg, főként településeken belül. Mivel a behurcolás kertészeti és sírkőkészítési tevékenységekhez volt köthető, a fertőzési gócpontokat jellemzően a településeken belül találták meg. A gyors intézkedéseknek köszönhetően a terjedést sikerült kontrollálni, így az erdők nem kerültek veszélybe. Az érintett településeken ugyanakkor parkok fáit és évszázados fasorokat kellett felszámolni napok alatt, ami hatalmas lakossági felháborodást és tiltakozást váltott ki. A védekezés, a kártalanítás és az ellenőrzés költségei nagyon magasra szöktek.

A folyamatos monitorozás és az észlelés utáni azonnali fakivágások segítségével a simahátú csillagoscincér populációk gócait Veneto régióban 8 év alatt teljesen felszámolták, így itt 2020-ban a zárlatot (karantént) feloldhatták. Lombardián belül több korábbi gócpontot is teljesen felszámoltak, melyekben az elmúlt tíz évben egyetlen új egyedet sem találtak, de Milánó és Varese környékén az elrendelt teljes kiirtás a rendelkezések betartása mellett is kétséges. Itt a reális cél a populáció csökkentése és a továbbterjedés szigorú megakadályozása a zárlati intézkedések maximális betartásával. Ennek érdekében a folyamatosan végzett monitoring mellett minden évben kommunikációs kampányt folytatnak a milánói repülőtereken és vonatokon, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét az Anoplophora fajokra.

Majdnem 20 évvel az első észlelés után bár a teljes, országos kiirtást nem sikerült elérni, a katasztrófát sikerült elkerülni. Megelőzték mind a szemcséshátú csillagoscincér, mind a simahátú csillagoscincér széleskörű elterjedését.

A védekezés legfontosabb tanulságai és eredményei

• A növényegészségügyi intézkedésekkel Olaszországban elért eredmények, tapasztalatok nagy jelentőségűek. Egyrészt például szolgálnak az EU-n belüli hasonló intézkedések meghozatalára, másrészt felhívják a figyelmet a nemzetközi kereskedelemben rejlő veszélyekre.
• Állandó monitoring szükségességének felismerése: Ha időben sikerül felismerni a kártevő megjelenését, illetve még a következő nemzedék kifejlődése előtt eltávolítható és megsemmisíthető az összes fertőzött fa, akkor hosszabb távon jelentősen csökkenthető a súlyos károk kialakulásának kockázata.
• Részletes tájékoztatással, ismeretterjesztéssel ki kell alakítani a lakosság együttműködési készségét, így egy-egy újabb fertőzést nagyon hamar észlelnek, ami az alapja a sikeres védekezésnek. Ezzel gátolják, illetve fékezik a zárlati (karantén) kártevők megtelepedését és elterjedését Európában.

Hatalmas lecke volt Európa többi részének. Amikor a 2000-es és 2010-es években Hollandiában, Németországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban is megjelentek ezek a kártevők - raklapokban, csomagolóeszközökben ipari telepekre érkezve, vagy faiskolai növényekben -, az olasz tapasztalatokra támaszkodva gyorsan felszámolták a fertőzési gócokat. Ennek köszönhetően ezekben az országokban eddig sikerült megakadályozni, hogy a kártevők tartósan megtelepedjenek és stabil populációkat alakítsanak ki.

Az észak-olaszországi szemcséshátú csillagoscincér és a simahátú csillagoscincér példája egyértelműen mutatja: a gyors, szigorú növényegészségügyi beavatkozás és a társadalom együttműködése képes lehet megakadályozni egy behurcolt károsító széles körű elterjedését. Az intézkedések rávilágítottak arra, hogy a távoli kontinensekről származó dísznövények és a kezeletlen fa csomagolóanyagok milyen komoly kockázatot jelenthetnek a helyi ökoszisztémákra. Különösen veszélyes lehet a „zsebimport”, vagyis a magánszemélyek által behozott növények és növényi részek, amelyek a hivatalos kereskedelmi szállítmányokkal ellentétben nem esnek át növényegészségügyi ellenőrzésen, így akár egyetlen, külföldről behozott növény vagy növényi rész is veszélyes károsító behurcolásának forrásává válhat. A behurcolt károsítók megtelepedése veszélyeztetné az európai erdőket, citrus ültetvényeket, települések parkfáit. Ezért is nagyon fontos a társadalom széleskörű tájékoztatása.

A címlapkép csak illusztráció.