Idegen hal terjed tömegesen a magyar vizekben: óriási a baj
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
Az édesvízi fajok negyedét fenyegeti a kihalás veszélye, sürgős beavatkozásra van szükség.
Ökológiai veszélyforrást jelent egy rákfaj megjelenése Magyarország vizeiben és azok élővilágára nézve is.
Egy ökológiai atombomba, ami szó szerint felzabálja az őshonos állatokat és növényeket a vízben.
Olyan idegenhonos állat bukkant fel a Balatonban, amely komoly aggodalomra ad okot
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
Tizenegy aranyszabály mentén helyeznék teljesen új alapokra a fenntartható tengeri halászat szabályrendszerét.
Amurgébet és márványrákot is találtak a Magyar Haltani Társaság szakemberei a Rákos-patak vízrendszerében.
Az olaszok már külön biztost neveztek ki a kék rák elterjedése elleni küzdelem koordinálására.
Több ráktípus kialakulásának kockázatát is növelhetik az úgynevezett újrafeldolgozott élelmiszerek.
Már nemcsak a kurkuma, a sáfrány és a gyömbér, de a garnélarák is "megterem" Ausztriában.
Az európai uniós tagállamok haltermelése, bár szépen fejlődik, nyomába se ér Norvégiának.
Döntött a WHO, a szervezet szerint rákkeltő lehet a mostanában nagy port kavaró az aszpartam.
Szinte hihetetlen, de a burgonya és a paradicsom is segíthet a rák elleni küzdelemben.
Az Antarktiszra az invazív fajok jelentik a legnagyobb veszélyt.
Átneveznének két fajt, hogy népszerűbbek legyenek a brit piacokon.
Ilyet korábban csak az Antarktiszon és a Tirrén-tenger mélyén találtak.
Ha tetszik nekik itt, honosítják magukat.
Több mint 40 millió euró értékben exportálunk halat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.