Magyarország vízrendszereiben egyre több inváziós tízlábú rákfaj terjed, részben természetes úton, részben emberi közreműködéssel. A felelőtlen szabadtéri tartás, szándékos kihelyezések és a nem megfelelően végzett haltelepítések következtében ezek a fajok folyamatosan hódítanak meg újabb élőhelyeket, amit az egymástól távoli, gyakran izolált vizekben történő felbukkanásuk is bizonyít.

A vörös mocsárrák (Procambarus clarkii) kiváló példája annak, hogyan terjesztenek el a díszállat-kereskedelem révén magas inváziós kockázatú fajokat világszerte, így Magyarországon is. Első hazai észlelése óta számos termálvizű és urbanizált élőhelyen mutatták ki, köszönhetően rendkívüli alkalmazkodóképességének. Az elfoglalt élőhelyeken rövid idő alatt jelentős populációkat hoz létre, ami elősegíti gyors terjedését mind természetes, mind mesterséges víztestekben.

A közelmúltban végzett állományfelmérések során 2024 októberében a Balatonba torkolló vízelvezető csatornahálózatban azonosították a vörös mocsárrákot. Balatonfűzfő és Balatonfüred belterületi csatornahálózatában, valamint Balatonfűzfőn a tóhoz tartozó zsombékos, puhafás ligeterdőben is megtalálták fiatal és kifejlett egyedeit. Siófoknál, a tó egyik csatornabekötésénél szintén sikerült begyűjteni egy elpusztult kifejlett hímet és három fiatal példányt.

2024. december elején lakossági bejelentés nyomán a Velencei-tó vízrendszerében is felfedezték a fajt. December 4. és 11. között Gárdony belterületén, egy termálvízzel terhelt felszíni vízelvezető csatorna két pontján, valamint a Velencei-tóban, a csatorna torkolati szakaszán is kimutatták jelenlétét. A kézi hálózással végzett mintavétel során mindhárom helyszínen találtak kifejlett hím és nőstény egyedeket, míg fiatal példányokat csak a csatorna torkolati területén gyűjtöttek. Az élő egyedek mellett 22 elpusztult kifejlett példányt is azonosítottak a vízelvezető árok partján.

A kutatási eredmények sajnálatos módon megerősítik, hogy a vörös mocsárrák az urbanizációs hatásoknak kitett élőhelyeken az ország bármely pontján megjelenhet. A faj további terjedése a Balaton és a Velencei-tó vízrendszerében jelentős hatással lehet mindkét tó és a kapcsolódó vizes élőhelyek fajösszetételére, ökológiai állapotára, valamint a meder, a partfalak és a csapadékvíz-elvezető csatornahálózatok állapotára is.

A jelenlegi felmérések ellenére a szakemberek szerint a jövőben számítani kell a vörös mocsárrák további észlelésére és terjedésére a tavak vízgyűjtő területein. A faj megjelenése különösen veszélyezteti a Balaton vízrendszerében őshonos folyami rákot (Astacus astacus) és kecskerákot (Pontastacus leptodactylus), a Velencei-tó esetében pedig a Császár-víz folyami rák állományát, mivel a vörös mocsárrák a rákpestis (Aphanomyces astaci) aktív terjesztőjeként megfertőzheti az őshonos populációkat ezzel a betegséggel.