A MATE szakértője szerint a prevenciónak, vagyis a megelőzésnek ebben a témában is kulcsszerepe van. Immunerősítő gyógynövényekkel, mint például a C-vitamint tartalmazó csipkebogyó fogyasztásával sokat tehetünk azért, hogy szervezetünk ellenállóbb legyen a megbetegedésekkel szemben. Fontos információ azonban, hogy az enyhén savanykás ízű csipkebogyót teaként készítve forrázni nem szabad, ugyanis ilyenkor a benne található hasznos aszkorbinsav elvész. Teaként készítve szobahőmérsékleten áztassuk és fogyasszuk rendszeresen.

Másik jótékony hatású növény a homoktövis, amely igen hasznos komplex vitaminforrás. Kipréselt levét érdemes megvásárolni és fogyasztani. Az kasvirág (Echinacea) fajok gyökeréből és hajtásából szirupok és cukorkák készülnek, amelyek szintén nagyon jó szolgálatot tehetnek, ha immunerősítésről vagy a megfázás kezeléséről van szó. Az utóbbi években vált ismertté a rózsagyökér (Rhodiola), amelyet az északi népcsoportok rendszeresen használnak immunerősítésre. Tinktúrák, tabletták és étrendkiegészítők formájában juthatunk elsősorban hozzá - írja közleményében a MATE.

Ha viszont mégis megbetegszünk, a természet patikájában szintén vannak olyan hatóanyagok, amelyekhez ekkor is bátran fordulhatunk. A szakértő viszont hangsúlyozza, amennyiben lázas, nem múló rosszullét áll fenn, mindenképpen forduljunk orvoshoz, de kiegészítő kezelésként ilyenkor is jó szolgálatot tehetnek az alábbi gyógynövények. A kerti kakukkfű vagy teafa illóolaja bír a legerősebb antibakteriális hatással. Az eukaliptusz illóolajat is használhatjuk inhalálásra, például hurutos torokgyulladás esetén. Inhaláláskor a melegvíz tetejére érdemes néhány csepp illóolajat cseppenteni, majd szívjuk be mélyen néhány percen át. A kamilla a gyerekek esetén tehet jó szolgálatot, hiszen alkalmazása esetén a legkisebb lehetőségét is kizárjuk az allergén reakciónak. A borsmenta vagy fodormenta megfázásos időszakban szintén jótékony hatással bír, azonban vigyázni kell, hogyan használjuk őket, mert kisgyermekek vagy szívpanaszokkal élők esetén az arra hajlamosaknál görcsöket okozhatnak.

A szakember szerint az egyik helyes alkalmazási mód lehet a fenti gyógynövények illóolajaiból szobai párologtatóba való cseppentés is, hiszen ekkor nem lesz túl tömény a hatóanyag. Fél liter vízbe néhány csepp éppen elegendő.

A mályvafélékre vagy az izlandi zuzmóra szintén gondolnunk kell, ha kialakult a meghűlés, hiszen a belőlük készült cukorka bevonja a torokban található hörgőket, ezáltal óvja az irritált, fájó torkot és légutakat, mindemellett gyulladáscsökkentő hatása is van. A mályvagyökérből vagy mályvalevélből készült tea elkészítésére ugyanaz a tanács vonatkozik, mint a csipkebogyótea elkészítésére, vagyis forrázni nem szabad, csak szobahőmérsékletű vízben áztatni, így a hasznos hatóanyagok nem vesznek kárba.

A MATE egyetemi tanára szerint nem szabad elfelejteni az egyes zöldségfélék jótékony hatását sem. Gondoljunk csak a fokhagyma fertőtlenítő hatására vagy a torma antibakteriális tulajdonságára. Mindezek mellett a karotin-tartalmú zöldségek, mint például a sárgarépa, a paradicsom vagy a sütőtök is jó szolgálatot tehetnek szervezetünk felkészítésében.

Sajnos a hideg, száraz időszak testünk legnagyobb védőrétegét, a bőrünket is megviselheti. A legtáplálóbbak közé tartoznak bőrünk számára a mandula-, jojoba- vagy olivaolaj. Akár közvetlenül a bőrre cseppentve vagy kedvenc, tápláló kézkrémünkbe eloszlatva is kifejtik jótékony hatásaikat. Amikor már bőrünk kipirosodott, esetleg ekcémás tüneteket mutat, érdemes további hatóanyagokkal dúsítani a fentieket. Gyorssegélyt jelent az irritált bőr számára a körömvirágból készült készítmény. Az orbáncfű és a fekete csalán szintén kiváló bőrallergiára.