
Megszólalt a Kométa-vezér: lerántotta a leplet a magyar húsipar problémájáról
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Fokhagyma nélkül talán nem is lehetne elképzelni a magyar konyhát, de Elő- és Dél-Ázsiában őshonos; és mondhatni, hogy az egész világon kedvelik. Ráadásul termesztése sem nehéz.
Voltak olyan népek az Ókorban, akik úgy gondolták, hogy a fokhagymának varázsereje van, Egyiptomban például szent növényként tisztelték. Hazánkban a 15. században kezdték termeszteni, népszerűsége pedig töretlen. A betakarított fokhagyma jól szárítható és tartósítható, emellett flavonoidokat, B és C-vitamint tartalmaz.
A fokhagyma termesztése és ápolása
A fokhagyma nem tartozik a legigényesebb zöldségek közé, akár az otthoni kertekben is könnyedén lehet termeszteni. A hőigénye eltér a különböző fejlődési ciklusokban: a tenyészidő kezdetén jól tűri a hideget, a vegetáció középső szakaszában a kellemes meleget, míg az érést megelőzően 25 fok körüli átlaghőmérséklet szükséges. Hazánkban a fényviszonyok ideálisak a fokhagyma számára, ültetéshez napos, világos helyet érdemes választani, a teljes árnyékot el kell kerülni. A tápanyagban gazdag talajokat kedveli, de a frissen trágyázottat kerülni kell! A legjobb az, ha olyan helyre van elültetve, ahol előző évben volt trágyázva a talaj. Jól tűri a szárazságot, a kihajtáskor viszont öntözni kell, továbbá a tartósan csapadékszegény és száraz időszakban is érdemes. Nagy hangsúlyt kell fektetni a gyomlálásra, hiszen a gyomok veszélyeztethetik a hagymákat és akár más növényeket is. Akkor szedjük fel a fokhagymákat, ha a levelei elsárgulnak, a szára pedig elszáradt. A felszedett fokhagymát a napon meg kell szárítani, ha koszorúba fonják, akkor nagyszerűen tárolható száraz helyen.
A fokhagyma betegségei
A fokhagyma nem igazán beteges fajta, de ez nem jelenti azt, hogy időnként ne támadná meg egy-egy fertőzés vagy kártevő. Legismertebb kártevői a fonalféreg, a dohánytripsz és a hagymalégy, míg betegségek közül a szürkepenész, a baktériumos rothadás, a peronoszpóra és a fuzáriumos betegség károsíthatja. Haladó esetekben az ilyen patológiák a növény legtöbb részét megsemmisíthetik, ezért nagyon fontos, hogy azonnal cselekedjenek a termelők. A tünetek megnyilvánulhatnak a szár felső részének sárgulásával, a növekedés lassulásával és a szár fokozatos szárításával.

A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Mi már kitapostuk az út egy részét, másoknak már nem kell ugyanonnan indulni.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.