Ha az állat nem érzi jól magát, csökken az élettartama, sérülések, betegségek jelentkeznek, nem fog annyit termelni. Az állattartónak ezért elemi érdeke, hogy az állat jól érezze magát
- jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a szekcióban megtartott prezentációjában. Az előadásában kitért az állatjóléti támogatásokra is. Mint hangsúlyozta:
a kötelező előírások betartásáért nem jár jutalom, a be nem tartásáért viszont jár büntetés. Állatjóléti támogatások annak járnak, aki többletvállalásokat valósul meg.
Ez a baromfi és sertéságazatban elérhető, aminek fő oka az, hogy ezeken a területeken nem érhetők el uniós támogatások. A Vidékfejlesztési Program keretében egy ideje elérhetők már állatjóléti támogatások, így a kiskérődzők, a tejelő és húshasznú szarvasmarhák és már a méhek esetében is elérhető állatjóléti támogatás – utóbbi a méz-visszahagyást jelenti. A helyettes államtitkár meghatározta az ilyen támogatások főbb ismérveit is:
Csak előírásokon felüli és költségelhető vállalások támogathatók, bizonyítottan hozzá kell járulniuk az állat jólétéhez, ráadásul mindez nem okozhatja a termelés, illetve a bevétel növekedését.
Fontos kérdés az antimikrobiális rezisztencia is, a hatvanas évek óta elterjedt antibiotikum-adagolást 2006 óta tiltja az Európai Unió, azok használatát csak a minimálisra szorítva engedélyezi. Mint fogalmazott:
Az antibiotium-felhasználással nagyon csínján kell bánni.
Támogatható ugyanakkor a One Health megközelítés, a megelőző járványvédelem. A Közös Agrárpolitika új rendszere a jelek szerint jelentős változást hoz majd, amelyet visszafogottabb uniós költségkeret, ám nagyobb tagállami mozgástér jellemez.
Jó-e a csirkének, ha másképp szállítják?
Egy butaságot kell megcáfolnom tudományosan
- kezdte előadását Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke, aki a baromfi állatjóléti kezdeményezésekről, azok szállításáról beszélt. A kisebb sűrűségű szállítást tesztelték, a jelenlegi és a javasolt szállítási sűrűség esetében.
Objektív mutatók, például az útközbeni elhullás és a sérülések mentén vizsgálták az új javaslatot – kisebb sűrűség esetén 66 százalékkal nőtt az útihullák mennyisége.
Csaknem 180 ezer csirke szállítása során vizsgálták a statisztikai mutatókat. Bizonyított tényként derült ki, hogy egyedül a rakodási sűrűség okozta a negatív hatást, nem szerepelt a rakodóbrigád, a vágóműszak és egyéb tényező, amelyeket ki lehetett zárni. Gazdasági következményei is vannak a javaslatnak: a vizsgálatban egy 19 kilométeres út során 3 ezer eurót is meghaladta a többletköltség. Spanyolországban viszont az átlagos távolság 200 kilométer a telep és vágóüzem között.
Csorbai Attila kijelentette: sok valódi probléma van az állattenyésztésben, de itt egy kreált problémával állunk szemben.
Kinek az igénye?
Az állatszállítás évtizedek alatt fejlesztette ki az állatok továbbításának módját, a megfelelő sűrűséget és anyaghasználatot, valamint a célravezető technológiákat. A javaslattevők ugyanakkor politikai nyomást gyakorolnak – mondta el a kerekasztalban Csorbai Attila. A szabályozói változások pénzügyi hatásairól szólva kijelentette: ha a ketrecmentes tojás olyan erős fogyasztói igény volna, a vásárlók a szabadtartásos tojást vennék meg, hiszen jelenleg sem tilos.
Ha azonban ez nem valós fogyasztói igény, a vásárló nem fogja megfizetni a többletköltséget, ennek jogi értelemben vett szabályozására nincs szükség – a jelenlegi jogi keretrendszert kellene betartani.
Más tagállamok is partnerek
Van egy fogyasztói igény arra, hogy az állatokat megfelelő körülmények között tartsák, amely jogos elvárás, más kérdés, hogy ebből milyen javaslatok születnek – mondta el a fórumon Tarpataki Tamás. Hozzátette: az ilyen javaslatokból született szabályozásokhoz ugyanakkor átmeneti időt és adott esetben kompenzációt kell biztosítani.
Az uniós egyeztetésen a kormány mindig igyekszik az állattartók álláspontját képviselni, ebben ráadásul más tagállamok is partnerek.
Az EU-ban vannak a legszigorúbb állatjóléti sztenderdek, kérdéses, hogy a harmadik országok a szabadkereskedelmi szerződések tekintetében mennyiben tartják be ezeket az előírásokat.
Transzparenciával lehet küzdeni a vádak ellen
Tegyük a szívünkre a kezünket, nem minden technológia volt jó az állatoknak az elmúlt ötven évben, nekünk is el kell gondolkodnunk azon, hogyan tudunk előre lépni ezen a téren – mondta el Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a szélsőséges eseteket kezelni kell, de ma a túlkapásokkal hergelik az embereket. Jó lenne, ha minél több ilyen tudományos vizsgálat születne. A szarvasmarhával kapcsolatos szállítási szabályok jelenleg az Európai Unióban biztosítják az állatjólétet, de elrugaszkodott javaslatok is napirenden vannak.
A kommunikációt tartotta a legfontosabb eszköznek abban, hogy megmutassák transzparensen azt, hogy hogyan dolgoznak az állattartók.
A kereskedelem kérte, de a fogyasztót nem érdekli
Ma Magyarországon az általunk tenyésztett nyulakat a legkorszerűbb állatjóléti előírások mentén tartjuk – mondta el Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács elnöke. Hozzátette: az uniós jogszabály azonban még a ketrec fogalmát sem definiálja. A nyúl ugyanakkor üregi állat, a tapasztalatok alapján a ketreces tartás a legmegfelelőbb az állatok számára. Hozzátette:
Az áruházláncok is olyan igényeket fogalmaztak meg, amelyekre a nyúltartók is igyekeztek reagálni, de a kereskedelem visszajelzései szerint erre nincs valós vásárlói igény.
