Zsjak Zoltán, a Sinte Group tulajdonos-ügyvezetője elmondta, hogy az üzemekben a váratlan leállások fájdalmasak, mivel ilyenkor megáll a gyártás, csúszások lesznek a szállításban, selejt és többletköltség keletkezik, valamint a túlórák, a kapkodás és stressz mellett még a partneri bizalom is sérül. Ez megelőzhető, ha a cég naprakész gép- és alkatrésztörzzsel, átgondolt és ütemezett karbantartási tervvel és a kritikus gépek besorolásával rendelkezik, így ugyanis stabilabb és kiszámíthatóbb lesz a működés, és a cég is szimpatikusabb lesz a beszállítók számára. A szakember beszélt arról is, hogy a folyamatnak a gépek kezelői is a részét képzik, ezért fontos, hogy jelezzék, ha hibát, anomáliát észlelnek.
A karbantartás valójában működési biztosítás, ami rengeteg költséget megtakaríthat az adott cégnek
- jelezte Zsjak Zoltán.
A szakember beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági üzemekben kiemelt veszélyforrást jelent a porrobbanás, amely öt tényező (éghető por, levegő, lebegő por, gyújtóforrás és zárt tér) együttes jelenléte során következhet be. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor nem fog bekövetkezni a robbanás. Négy egyszerű lépéssel tovább csökkenthető a kockázat: a megfelelően méretezett porelszívással az üzem a kritikus pontjain, a termékáramlás irányításán a gépen belül, valamint a megbízható, minősített alkatrészek használatával és a tisztasággal.
Nagy János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa szerint a jövőben a termelőnek még inkább át kell gondolniuk, hogy takarmányt, élelmiszert vagy bioüzemanyagot szeretnének-e a kukoricából. A szakember elmondta, hogy a Debreceni Egyetemen több hosszú időtartamú tartamkísérlet folyik, a hibridekkel, a talajműveléssel és a műtrágyázással a fókuszban. A professor emeritus elmondta, hogy a termelőknek nagyon oda kell figyelniük a kukorica termesztése során, ugyanis a rossz döntések jelentős hozamcsökkenésekkel járhatnak. A megfelelő hibrid kiválasztásának elmaradása például akár 2,5-3 tonnás terméskiesést is jelenthet hektáronként, de a talajápolás elmaradása is 1,5-2,5 tonna/hektáros veszteséget jelenthet, míg a gondos vetésterv hiánya is 1-1,5 tonna/hektáros kiesést jelenthet.
Magyarországon legalább 400 ezer hektárt kellene öntözni, ahogy ennek a feltételei elérhetővé válnak. A vízfelhasználásban viszont 20-25%-kal kellene növelni a hatékonyságot
- jelezte Nagy János.
Van-e még jövője a kukoricának Magyarországon?
A kerekasztal-beszélgetésen Hadászi László, a KITE Zrt. főigazgatója elmondta, hogy a magyar kukoricatermesztés helyzete sokat romlott a 4-5 évvel ezelőtti állapothoz képest. Akkor még azt mondták, hogy hazánkban mindenütt lehet kukoricát termeszteni, most már több mint 1,22 millió hektár van, ahol nem termeszthető jövedelmezően a kukorica, 2,05 millió hektár van, ahol nem termeszthető már extra jövedelemmel a kukorica és mindössze 830 ezer hektár az, ahol olyan jövedelem keletkezik a kukoricából, amiből a termelő beruházásokban gondolkodhat. A szakember szerint kukorica öntözése nem megoldás: 9,2 tonna/hektár kukoricát kellene termelni ahhoz, hogy az ember nullszaldós legyen. Hadászi László szerint nem szabad csak egy technológiától várni a csodát a termesztésben. A toxinok kapcsán a szakember rámutatott, hogy ahol a kukorica jól érzi magát, ott kisebb problémát jelentenek a toxinok, és ennek a fordítottja is igaz. Ezt pedig a termesztés során is figyelembe kell venni.
A 400 ezer hektár öntözött területnek nem a fő, hanem a minimum célnak kellene lennie, hiszen hazánkban akár 1 millió hektárnyi szántóföld is öntözhető lenne, vagy erre alkalmassá tehető
- jelentette ki Hadászi László.
Moravszki György, a Moravszki Farm agrármérnöke szerint a 2025-ös év megint rámutatott arra, hogy a víz lesz az úr, és a jövőben ezen fog múlni a kukoricatermesztés sorsa. A szakember úgy vélte, hogy már vannak olyan hibridek, amelyek kevesebb vizet igényelnek, de például a sortávolság csökkentésével is komoly eredményeket, akár 10-15%-os terméstöbbletet lehet elérni. A toxinokkal kapcsolatban az agrármérnök úgy vélte, hogy ezek jelenléte sokszor az évjárat hatása, de az időben elvégzett növényvédő szeres kezelésekkel sokat lehet tenni ellenük.
Nem szabad elfelejteni, hogy a jövedelmezőség gyakran az apró dolgokon, a termelés biztonságát, a terméshozamot 0,5-1%-kal növelő fejlesztéseken, változásokon múlik
- tette hozzá Moravszki Görgy.
Nagy János szerint idén nem lehetünk büszkék a kukorica terméseredményünkre, azt viszont leszögezte, hogy a hibridek többre lennének képesek, mint amit most elő tudunk hozni belőlük. Mint mondta, mindent el kell követni, hogy egyöntetű kelés legyen, és ugyanilyen legyen állomány, ez kell az extraprofithoz. A professor emeritus szerint fontos, hogy a termelők ismerjék meg, mire képesek a hibridek, és két évente cseréljék le a legrosszabb eredményeket adó fajtákat. Mint mondta, a Debreceni Egyetem kutatásainak az is célja, hogy a tünetek megjelenése előtt meg tudják állapítani a növényekről, hogy valami bajuk van.
Tóth Ferenc, a Hungrana Kft. alapanyagbeszerzési igazgatója szerint a magyar kukoricatermesztést illetően problémát jelen a kukoricafeldolgozók zöme abba a térségben található, ahol a kultúra elkezdett deficites lenni. Régen a feldolgozás „helyben volt”, és utána a kész terméket szállították, most viszont az alapanyag beszerzése is költségesebbé vált, márpedig sikeres beszerzés nélkül a feldolgozóipar nem tud eredményes lenni.
Az általunk bevizsgált tételek eddig kijelenthető, hogy a toxinok szempontból az idei szezon nem volt vészes
- közölte Tóth Ferenc.
Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem dékánja szerint a kukorica feldolgozás mellett a takarmányágazat számára is fontos, így komoly problémát okoznak azok a terméseredmények, amelyek idén is jelentkeztek, mivel vannak olyan állatok, ahol a kukorica a takarmányozás legfontosabb eleme, amit nehéz helyettesíteni. A szakember szerint eljutottunk oda, hogy a termelők a napraforgó kevésbé tekintik problémás növénynek, a takarmányosoknak pedig át kell gondolniuk a receptúráikat. A dékán beszélt arról is, hogy a toxinok az elmúlt 10-15 évben minden évben problémát jelentettek. Ezek az állatok szempontjából magas kockázatot jelentenek, emberi viszonylatban pedig alacsony-közepes kockázatot, ami azonban fokozódik. A legnagyobb problémát mégis strukturálisan jelenti a toxinok jelenléte: azt jelzi ugyanis, hogy szemléletváltás kell a termesztésben.
A termelőknek el kell fogadniuk, hogy a kukorica a kényelmes és jövedelmező, alacsony kockázatú növényből egy kockázatosabb, nagyobb odafigyelést igénylő növénnyé változott. Ahogy azt is tudatosítani kell bennük, hogy a kelet-európai régió a jövőben sokkal jobban ki lesz téve ennek a veszélynek
- mondta ki Tóth Tamás.
A jövő illetően Hadászi László szerint Magyarországon kukoricát termelni muszáj, de az nem mindegy, hogy ez hol fog történni. Moravszki György szerint is stratégiai kérdés lesz a kultúra termesztése hazánkban, de kitartás és kemény munka kell hozzá, valamint a rossz berögződések elhagyása. Tóth Ferenc szerint ugyan a termelés jövedelmezősége csökkent, de nem fog eltűnni a kukorica az országból, ugyanis az import nem érdeke a feldolgozásnak. Tóth Tamás pedig arról beszélt, hogy Magyarországon évente 4 millió tonna takarmányt állítanak elő, ehhez pedig kell a kukorica. A takarmányiparnak ugyanakkor el kell kezdenie gondolkodni az alternatívák keresésén.
