2025-ben is meglehetősen hektikus volt az időjárás, aminek hatására már a tavaszi vetések is elhúzódtak. Volt olyan gazda, aki április végére be tudta fejezni a kukorica vetését, más még május közepén is ezzel foglalkozott. A nyár forró volt és aszályos, és még amikor esett, akkor se jutottak el mindenhova az esőfelhők, az Alföld nagy része például folyamatosan erős csapadékhiánnyal küzdött. Az ország csapadékosabb térségeiben is egyenetlen volt a csapadék eloszlása, ami az északkeleti és északnyugati tájak kivételével mindenütt rányomta a bélyegét a kultúrákra, és a termelők júniusban már attól tartottak, hogy idén megismétlődik majd a 2022-es katasztrófa, amint azt az Agrárszektor is megírta.

Borsodtól Baranyáig nagy a baj: megismétlődhet a borzalom Magyarországon

Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.

Nincsenek könnyű helyzetben a magyar gazdák: mi lesz a tavaszi vetéssel?

Van, ahol már javában zajlanak a tavaszi vetési munkák, máshol még a melegebb időre várnak még a termelők.

A HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentése is kitért rá, hogy bár az elmúlt egy héten szinte minden nap előfordult eső az ország valamely részén, egyedül múlt pénteken volt országosan száraz idő. A lehullott csapadék mennyisége azonban csekély volt: az elmúlt tíz napban csak a délnyugati és az északkeleti országrészben haladta meg az 5 mm-t. A 30 napos csapadékösszeg az ország nagy részén hiányt mutat, délen a deficit helyenként eléri az 50 mm-t is, míg a 90 napos összesítésben szinte az egész országban jelentős, 40-130 mm-es elmaradás figyelhető meg az átlaghoz képest. A talaj felső rétege sokfelé még kellően nedves, ugyanakkor az Alföld déli területein már nagy kiterjedésben száraz.

Baranyában, a Papp és Papp Kft.-nél a múlt héten, október elején végeztek a kukorica aratásával. A vállalat ügyvezetője, Baranyi Attila kérdésünkre elmondta, hogy a betakarítás jól sikerült, száraz terményre számolva 6,5 tonna/hektáros hozamot mértek. A szakember beszélt arról is, hogy a teljes termés kétharmadát nedves kukoricaként egy közeli állattartó telepre szállították, de a száraz takarmánynak szánt maradék egyharmad jó minőségű volt, idén nem lesz toxinprobléma a terméssel. Baranyi Attila elárulta, hogy jövőre nagyságrendileg az idei 160-180 hektárhoz képest kicsit kisebb területen, 140-150 hektáron terveznek kukoricát vetni. Az idei és a jövő évi vetésterület közti különbség a vetésforgó miatt lesz csak.

Rózsa Ádám, az Enyingi Agrár Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője is arról számolt be portálunknak, hogy sikerült befejezni a kukorica aratását, méghozzá épp október 9-én. Mint korábban megírtük, a Fejér megyei cégnél idén 2700 hektáron vetettek kukoricát. A szakember elmondta, hogy az aszály rányomta a bélyegét az idei évre, így a terméshozam végül hektáronként 5,2 tonna lett. Rózsa Ádám jelezte, hogy a toxinnal náluk sincs probléma, nem voltak ilyen tételek. A jövőt illetően a növénytermesztési főágazatvezető elmondta, hogy a következő szezonban mintegy ezer hektárral fogják csökkenteni a kukorica vetésterületét, és inkább a búzával fognak nagyobb területen foglalkozni. A vállalkozásnak van egy tejelő tehenészete is, jövőre viszont a kukorica helyett megpróbálják majd átállítani a takarmányozást gabonaszenázsra.

Zalában, a Baki Agrocentrum Kft.-nél még nem kezdődött meg a kukorica aratása, most még a szójánál tartanak - tudtuk meg Németh Zoltántól, a vállalat növénytermesztési ágazatának vezetőjétől. A szakember elmondta, hogy 9-10 tonnás hozamra számítanak hektáronként, és valószínűleg nem lesz bajuk az aflatoxinnal sem. Így várhatóan jó minőségű takarmány lesz belőle. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy jövőre csak az idei vetésterület legfeljebb 10%-án fognak kukoricát vetni. Mert bár a térségben van megfelelő csapadékmennyiség, az eloszlás nem jó, és a légköri aszályok bizonytalanná teszik a kukorica termesztését. A növénytermesztési ágazatvezető szerint valószínűleg inkább az őszi vetésterületet fogják növelni a kukorica helyett. Balogh Ádám, a vállalat ügyvezetője még tavasszal jelezte az Agrárszektornak, hogy az utóbbi években lecsökkent a térségben a kukorica aránya, és ez a trend idén is folytatódni fog. A szakember szerint mindenki próbálja azokat a technológiákat alkalmazni, amivel nedvességet tudnak spórolni: ezért is esik vissza a kukorica termesztése, hogy a kiszáradásával járó kockázatot csökkentsék a termelők.

Az esőnek örülnek a gazdák, de a világpiac miatt van ok az aggodalomra

Az év elejének szárazsága után jelentősen enyhítette a gazdák aggodalmait a márciusi csapadékos időszak.

Összességében elmondható, hogy a magyar gazdák egyre kevésbé bíznak abban, hogy kockázatmentesen lehet kukoricát termeszteni itthon. Bár az idei termés elég jó minőségűnek és toxinmentesnek bizonyult, a következő szezonban több termelő inkább változtatni fog a vetésszerkezetén, és kevesebb kukoricával tervez. Ez pedig azt jelenti, hogy várhatóan jövőre is folytatódni fog kukorica vetésterülete csökkenésének trendje.