A mezőgazdasági géppiacon jelentős átalakulás zajlik világszinten - és ez alól Magyarország sem kivétel -, amelyet a technológiai fejlődés, az időjárási szélsőségek, valamint a támogatási rendszerek alakulása is befolyásol. A globális mezőgazdaságigép forgalmazást az elmúlt két évben általános viszszaesés jellemezte - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adatai alapján készült friss jelentésben. A magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve éveken át, egészen 2023 első negyedévéig, töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt években a pályázati kiírásoknak és az akkori kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői közül többen 3-5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg. 2023 második negyedévétől viszont bekövetkezett a recesszió, a gabonapiaci helyzet, a megnövekedett gépárak és a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve a pályázatok kifutása óvatosabbá tették, kivárásra kényszerítették a gazdákat. Az elmúlt időszakban főként az alacsony felvásárlási terményárak hatására Európa-szerte visszaesés jellemezte a mezőgép-kereskedelmet, különösen a traktorpiac mutatott negatív képet. Erről korábban Martin Nordhaus, a Kverneland Group International GmbH ügyvezető igazgatója és Matthias Mumme, a CLAAS vállalati kommunikációjának helyettes vezetője is beszámolt az Agrárszektornak.
Idén még szenved a géppiac, de jövőre jöhet az emelkedés
Takaréklángon megy a géppiac, de már látszik, mikor lehet változás
Magyarországon a gépeladás 25%-kal csökkent 2023-ban, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6%-kal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. A mezőgazdasági géppiac 2024-ben tovább zsugorodott, 32%-kal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés 2023-hoz képest. A hektikus változások után 2025 második felében a gépforgalom újra növekedésnek indult. Az agrárium szereplői, a családi gazdaságok és az egyéni, illetve társas vállalkozások 221 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2025-ben, ami 12%-os növekedés a megelőző évi forgalomhoz képest, bár még mindig jóval kevesebb a 2022-es eredménynél.
Az alkatrészeladás azonban folyamatosan tovább bővült, ami azt jelzi, hogy az új gépberuházások helyett a gazdák inkább a meglévő géppark fenntartására fókuszáltak. A gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrész-értékesítés 2025-ben már megközelítette a 100 milliárd forintot. A keresletet a szükség is diktálja, az elmúlt években elmaradó beruházások, meg nem valósított technológiai fejlesztések miatt frissíteni szükséges a gépparkot.
Mi jellemzi a hazai gépforgalmat 2026-ban?
2026 első negyedévében élénkült a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. A 2025-ben kijött kertészeti, illetve az állattartó telepek korszerűsítését célzó (ÁTK) támogatási programok ösztönzést adtak a géppiacnak. Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 54,3 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2026. I. negyedévben, ami 44%-kos növekedés a 2025. I. negyedévhez viszonyítva, de még mindig elmarad a 2022. I. negyedévi eredménytől. A támogatási források rendelkezésre állásától függő új gépek értékesítése mellett az alkatrészeladás viszont az elmúlt években folyamatos emelkedést mutat. A gazdálkodók 24,5 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrészek beszerzésére a vizsgált időszakban, ami 6%-os növekedés az egy évvel korábbi alkatrész-értékesítéséhez képest.
A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 66%-át tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 46 százaléka.
2026. január-március időszakban az első tíz cég részesedése nem változott az egy évvel korábbihoz képest, a három legnagyobb vállalkozás részesedése ugyanakkor 4 százalékponttal nőtt 2026. első negyedévben. Az első tíz forgalmazó az alkatrészek esetében még nagyobb arányban, 83%-kal vett részt a piaci igények kielégítésében.
A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére közel 28 milliárd forintot fordítottak 2026. január–március időszakban, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 51%-át tette ki. Az erőgép-beruházásokon belül a traktorok 73%-os, a gabonakombájnok 5%-os, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 38%-os, a gabonakombájnok pedig 2%-os részarányt képviseltek.
Fellendült a traktorpiac Magyarországon
Jelentősen nőtt a traktorok iránti kereslet, a magyar gazdák 2026. I. negyedévben 646 kerekes traktort vásároltak, ami 67%-kal haladta meg az egy évvel korábbi traktorbeszerzéseket. A nyugati, keletközép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2026 első három hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz képest 259-cel több új kerekes traktor frissítette a gépparkot közel 20 milliárd forint értékben. Az állattartó telepek, valamint a kertészeti fejlesztések pályázatai hatalmas lökést adtak a traktorpiacnak. Ezek felhívások jellemzően a kisebb, 100-110 lóerőig terjedő tartományba tartozó gépekre vonatkoznak. A beérkezett adatok alapján a legnagyobb részarányt a 101-140 és az 50 LE alatti kategória képviselte 29-29%-kal 2026 első negyedévében, míg 2025 azonos időszakában az 50 LE alatti kategóriába tartozott az eladott traktorok 43%-a. Jelentős volt a növekedés valamennyi teljesítménykategóriában, az 50-100 LE traktoroknál megkétszereződtek, a 101-140 LE kategóriában megháromszorozódottak az eladások, de fokozott volt az érdeklődés a nagy teljesítményű traktorokra is. A Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján - a márkák versenyében - az éllovas a John Deere, ezt követte a Claas, a New Holland és a Solis 2026. I. negyedévben. Ugyanerre az eredményre jutott az Agrárszektor is, amely a carinfo.hu adatai alapján vizsgálta a hazai traktorbeszerzéseket.
Rakodóból többet, kombájnból viszont kevesebbet vásároltak a magyar gazdák
Az önjáró rakodók értékesítése is számottevően növekedett a bázisidőszak eladásaihoz képest, ami 140 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 96-ból 57-et a 7-9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodóból 40-et értékesítettek. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 148-cal szemben 167 talált gazdára.
Erre a gépre csapnak le azonnal a magyar gazdák: ez most sokak kedvence
A gabonakombájn-piac jelentősen visszaesett, összesen 9 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba az egy évvel korábbi 17-tel szemben. 2023 első negyedévéhez viszonyítva viszont 91%-kal csökkent az eladott kombájnok száma, akkor 101-et értékesítettek 12,9 milliárd forintért. Az előző évi szinten maradt ugyanakkor az értékesítés a betakarítógép-adapterekből, amiből 23 kukoricacső-törő, napraforgóbetakarító adapter és repcetoldat került a gazdaságokba 2026. január-március időszakban.
Hidegzuhany a magyar földeken: ezért fagyott be teljesen a géppiac
Egyre több talajművelő és tápanyag-kijuttató gépet vesznek a hazai termelők
A mezőgazdasági munkagéppiacon növekedett a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (1042 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből - az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva - 19%-kal több talált gazdára idén március végéig. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a magágykészítőkből és a tárcsás talajművelőkből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 59%-kal, a tárcsás talajművelőkből 37%-kal nőtt, a magágykészítőkből 18%-kal csökkent a kereslet 2025. I. negyedévihez képest. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 29%-a volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.
Tápanyag-kijuttató gépekből (321 darab) idén március végéig másfélszer, a növényvédő gépekből (321 darab) kétszer annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók képviselték, melyekből 278-t értékesítettek az egy évvel korábbi 196-tal szemben. A vetőgépek értékesítése 41%-kal nőtt 2026. I. negyedévben: 205 vetőgép talált gazdára 4 milliárd forint értékben, míg 2025 azonos időszakában 145 vetőgépet értékesítettek 2,3 milliárd forint értékben. A szemenkénti vetőgépekből adták el a legtöbbet (120 darab), ami 45%-kal haladta meg a bázisidőszaki forgalmat. Jelentős érdeklődés mutatkozott a magágyelőkészítő-vetőgépek iránt, közel háromszor annyit értékesítettek az idei év első három hónapjában, mint egy évvel korábban.
Ezért nem vesznek gépeket a magyar gazdák: tényleg ilyen rossz a helyzet?
Megmozdult a vetőgéppiac: a 2026-os év fordulópont lehet a gépeknél?
A szálastakarmány-betakarítók értékesítése is megugrott
A szálastakarmány-betakarítók értékesítése közel kétszeresére nőtt az egy évvel korábbi eladásokhoz képest. A fűkaszákból 80%-kal, a rendkezelőkből 2,5-szer többet értékesítettek 2026. I. negyedévben, mint a bázisidőszakban. Jelentősen nőtt a bálázógépek (minibálázók nélkül) iránti kereslet, idén március végéig összesen 99-et, míg 2025 első három hónapjában 36-ot értékesítettek. Mellettük 23 új bálacsomagoló gépet adtak el, több mint kétszeresét a bázisidőszak eladásainak. Az öntözőgépek forgalma 78%-kal maradt el a 2025. I. negyedévitől, idén március végéig 1,2 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 5,4 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 58%-kal nőtt 2026 első három hónapjában, pótkocsikból kétszer annyit, 206-ot adtak el. Tartálykocsikból 33 darabot értékesítettek, 23%-al kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A bálaszállítók eladása 74%-kal nőtt, 73-ra volt igény az egy évvel korábbi 42-vel szemben. A takarmányozási gépek iránti kereslet szintén növekedett, 22-t értékesítettek közel 500 millió forint értékben.
