Milyen trendek láthatók Európában a traktorvásárlások, és a használt gépek kereskedelme terén?
A használt gépek kérdése, hogy továbbadja-e az ember, vagy eladja, az egy nagy dilemma lett. Magyarországon mindenképpen. Korábban volt a használt gépeknek egy keleti irányú kiáramlása az országból, az ukrán-román-orosz piac szívta fel ezeket a gépeket, illetve Szerbia, de ez mostanra szinte teljesen megszűnt. Tehát most ezeknek gépeknek a 90%-át Magyarországon belül próbáljuk meg és kell is eladni, de ez nem könnyű feladat. Közben Nyugat-Európából a jó minőségű használt gépek még érkeznek hazánkba, mert nyugaton a gazdák még megpróbálják 4-5 évente lecserélni a traktoraikat, ezekre pedig továbbra is van kereslet.
Ami egy nagyon érdekes kérdés, hogy mi lesz a nagyobb méretű és teljesítményű használt traktorokkal. Mert a kisebbeket a kistermelők még megveszik használtan is, de vajon lesz-e kereslet a több száz lóerős használt traktorokra?

És milyen folyamatok dominálnak most a magyar traktorpiacon?
Magyarországon az folytatódik, ami egyébként már évek óta zajlik: a gazdaságok a korábbi több kis traktor helyett kevesebb darabszámú, de nagyobb méretű és teljesítményű traktort vásárolnak és tartanak fenn. Ezt a folyamatot sok tényező hajtja. A munkaerő hiánya például ilyen körülmény: ha a korábbi két traktorból egyet csinálunk, akkor máris eggyel kevesebb emberre van szükség. Nagyon nehéz olyat találni, aki hajlandó 12-16 órát folyamatosan dolgozni, tehát az egységnyi munkát hamarabb kell elvégezni. Vagy hogy most akkor szabad-e szántani, vagy nem szabad, mert a modern talajmunkagépekkel a szántást ki lehet váltani, csak ezek a nehéz kultivátorok méterenként akár 100-120 lóerőt is kérnek. Ha egy 3-4 méteres eszközről beszélünk, akkor ott minimum 400 lóerő körüli traktorra van szükség, tehát ez is a nagyobb lóerő felé hajtja a termelőket.
Ezen kívül ott van még digitalizáció kérdése is. Az talán mostanra kezd automatikusan, jól és egyszerűbben működni. Kevesebbet kell manuálisan pendrive-ról betölteni, már működik távolról feladatkezelés, feladatkiosztás, és ennek a teljes automatizált működése. De az még el fog tartani egy darabig, amíg ez tényleg zökkenőmentesen és jól fog menni.
Mennyire tudják a magyar termelők kihasználni ezeknek a precíziós eszközöknek, vagy a modern traktoroknak az összes lehetőségét?
Ha a kényelmi funkciókat nézzük - GPS, párhuzamvezetés, differenciált kijuttatás -, azt a termelők már meg tudják csinálni. Az adatrögzítés már más lapra tartozik. Ezen a téren a hazai gazdák leginkább még ott tartanak, hogy az adatokat rögzítik, mert ez a kor elvárása, de egyelőre még nagyon kevesen dolgozzák fel valóban ezeket és hoznak így döntéseket. Ezen a téren még van hova fejlődni, nemcsak a termelőknek, de a tanácsadó cégeknek is. Ehhez viszont még idő kell, hogy igazán működni kezdjen. Azt is mondhatjuk, hogy túl sok adat került be túl hirtelen a rendszerbe, és ezek feldolgozása, illetve az alapján a döntéshozatal, az nem egyszerű. Én ezt érzem azoknál az ügyfeleknél, akikkel beszélni szoktam. Tehát az adatokat rendesen gyűjtik, de sokaknál ezek csak, úgymond, a polcon végzik: föl vannak téve, de nincsenek feldolgozva, és a termelők inkább még mindig a megszokásaik alapján végzik a dolgukat. De például ebben nyújthatnak segítséget az olyan megoldások is, mint az AXIÁL Kft. NEXT szolgáltatásai, amelyek abban támogatják a gazdálkodókat, hogy az összegyűjtött adatokból valóban használható információ és megalapozott döntés szülessen.
Mivel Magyarországon - de egyébként Európában is - a gazdatársadalom átlagéletkora meglehetősen magas, hasonló trendek figyelhetők meg a traktorok kezelését illetően is. Az idősebb pilóták, akiknek nem probléma, hogy hosszú órákon keresztül dolgozzanak, kevésbé barátkoztak meg a traktorokban levő elektronikával, érintőképernyőkkel, ezért nagyon idegenkednek ezektől a berendezésektől. A fiatalok már másképp állnak ezekhez a funkciókhoz: egyértelműen szeretik ezt és használják is őket. Az AXIÁL Kft. egyébként nagyon nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy azokat, akik félnek ezektől, vagy akik nem szeretik ezeket használni, azokat kezelői oktatásokon megbarátkoztassuk ezzel a rendszerrel, és elkezdjék használni.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy erre van igény és jól is sikerül, mert akik eljönnek hozzánk és meghallgatják a mondanivalónkat, azok fél év múlva, amikor kimegyünk hozzájuk, már bátran és magabiztosan használják ezeket a berendezéseket is. Hozzátartozik ehhez az is, hogy a CLAAS-nak nagyon jó ez a felülete, egyszerűen és logikusan felépített, könnyű megtalálni a beállításokat benne.

Melyek azok a traktor mindennapi működéséhez nem létfontosságú funkciók, amelyek viszont népszerűek a termelők körében? Teszem azt, egy hangfalrendszer?
Ha már így rákérdeztél, az új traktorokban már van mélynyomó és hangfalak, hiszen nagyon fontos, hogy jól érezze magát a pilóta. De hogy más olyan funkciót is mondjak, ami nélkül lehet dolgozni, de már nem nagyon hajlandóak rá a kezelők, az a GPS-kormányzás. Aki már hozzászokott, annak van, hogy nehézséget okoz visszaállni a manuális kormányzásra. Hasonló a helyzet az ergonómiai extrákkal. Annak érdekében, hogy a gépkezelő komfortosan érezze magát, szinte minden olyan opció, amivel meg lehet könnyíteni a pilóta dolgát, az elvárás lett. Például egy nagyobb traktornál már kérdés és gondolkodás nélkül megvásárolnak egy olyan 2 millió forintos extra felárért kapható fullos, akár 15-20 beállítási lehetőséggel bíró ülést, ami emellett több más funkcióval – masszírozás, levegőkeringetés – is rendelkezik. Vagy ott a klíma, anélkül már elképzelhetetlen traktort vásárolni. Jelenleg a LED-es világításcsomagok is nagyon mennek, hogy éjszaka minél jobban lehessen dolgozni. De ide vehetjük az automatizálás mindenféle funkcióját, például a tábla végi forduló automatákat, amelyek szinte már alapvető felszerelésnek számítanak a traktorokban.
Hogyan látja, mik a következő időszakra várható trendek és kilátások, mire számítotok így a traktorpiacon?
Szerintem a traktorok terén még sokáig meg fog maradni a hagyományos felállás, hogy a gépeket emberi pilóták kezelik. Emiatt a gyártók továbbra is a hatékonyság növelésében, a fogyasztás csökkentésében, tehát a minél gazdaságosabb működtetésre törekvésben érdekeltek. Erre van például a CLAAS-nak egy gépkezelőt támogató rendszere, ami folyamatosan tanácsot ad a kezelőnek, illetve módosítja a gép beállításait annak érdekében, hogy nagyobb teljesítménye és alacsonyabb fogyasztása legyen. Ez biztos, hogy tovább fog menni, ahogy a kényelmi fejlesztések is. Igaz, most az elmúlt években több gyártó is nagy fejlesztéseket hajtott végre, és tényleg hatalmas kabinokat, nagyon jó üléseket kaptunk, és valóban nagyon kényelmesek lettek az új traktorok.
És akkor itt van az is, amiről mindenki beszél: a teljesen autonóm, vagy távolról vezérelt traktorok kérdése. Ebbe rengeteg pénzt ölnek a gyártók, nagyon sok fejlesztés zajlik ebbe az irányba, de szerintem még hosszú idő, még mire mi akár csak egyetlen ilyen gépet is látunk, úgy Magyarországon, mint Európában.
Ezt a hosszú időt 5, 10 vagy inkább 20 évben határozná meg?
5-10 évet biztosan mondanék. Nagyon meglepődnék, hogyha 5 éven belül azt látnánk itthon, hogy megyénként van egy autonóm traktor. De idézzük majd fel ezt a beszélgetést 5 év múlva, és nézzük meg, hova jutottunk addigra.

És a magyarországi traktorforgalmat illetően mire várható az év második felében?
Ez egy jó kérdés. A májusi eső egy kicsit pozitívabb hangulatot hozott az ágazatban. Mostanra befejeződött a búza aratása is, de nagyon változó eredmények születtek: volt, ahol hektáronként alig 1,5 tonnás hozamokról számoltak be a gazdák, másutt 7, akár 8 tonnás termésről is hallani lehet. Tehát nagyon hullámzó a gazdák hangulata, de bízom benne, hogy az év végéig el tudjuk érni a tervünket, és tudunk még traktorokat eladni. Ez viszont épp az előbbi körülmények miatt nehéz lesz. Ott, ahol kevés termett, egyértelműen szűkebbek lesznek a lehetőségek, de azt is látjuk, hogy ahol egyébként az elmúlt 6-7 év csapadékszegény időjárása ellenére jó lett a termés, ott a gazdák tudnak és el is kezdtek tartalékolni. Emiatt viszont lesznek olyanok, akik nem fognak gépeket vásárolni, mivel az időjárás miatt hosszú távon kiszámíthatatlannak látják a mezőgazdaságot, és most örülnek, hogy tudnak tartalékolni.















