A Penn State Cancer Institute kutatói a 2017 és 2021 közötti rákregisztrációs adatokat elemezve megállapították, hogy Dél-Közép-Pennsylvania 15 megyéjében élő, 50 év feletti felnőtteknél 57%-kal nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak melanomát, mint az állam más részein élőknél. Az eredményeket november 14-én tették közzé a JCO Clinical Cancer Informatics folyóiratban.

A melanomát gyakran a tengerpartokkal és napozással hozzák összefüggésbe, de eredményeink arra utalnak, hogy a mezőgazdasági környezet is szerepet játszhat

- nyilatkozta Charlene Lam, a Penn State Health bőrgyógyászat docense, a tanulmány társszerzője. "És ez nem csak a gazdálkodókra vonatkozik. A mezőgazdaság közelében élő teljes közösségek, olyan emberek is veszélyben lehetnek, akik soha nem lépnek be egy mezőgazdasági területre." A kutatók figyelembe vették a napfény hatását is, de az ultraibolya sugárzás szintjére és társadalmi-gazdasági tényezőkre való korrekció után is két következetes összefüggés maradt:

a nagyobb művelt területtel és a jelentősebb gyomirtószer-használattal rendelkező megyékben szignifikánsan magasabb volt a melanoma előfordulása.

Az elemzés szerint a művelt földterület 10%-os növekedése 14%-os emelkedéssel járt a melanoma esetek számában a régióban. A gyomirtószer-kitettség hasonló mintázatot mutatott: a gyomirtószerrel kezelt területek 9%-os növekedése 13%-os emelkedést eredményezett a melanoma előfordulásában.

Lam hangsúlyozta, hogy a kitettség nem korlátozódik a mezőgazdasági vegyszereket kezelő személyekre. Ezek az anyagok légáramlatokkal sodródhatnak, leülepedhetnek a háztartási porban és bekerülhetnek a vízforrásokba is.

"Eredményeink arra utalnak, hogy a melanoma kockázata túlmutathat a foglalkozási környezeten, és egész közösségeket érinthet" - mondta. 

Ez fontos a mezőgazdasági területek közelében élők számára. Nem kell gazdálkodónak lenni ahhoz, hogy környezeti kitettség érjen valakit.

Benjamin Marks, a tanulmány első szerzője figyelmeztetett, hogy bár a melanoma magasabb előfordulási aránya jellemző a több termőfölddel és gyomirtószer-használattal rendelkező területeken,

az eredmények nem bizonyítják, hogy a kukorica, szója és gabonafélék termesztésénél használt vegyszerek közvetlenül rákot okoznának. Ehelyett a mintázatok olyan összefüggésre utalnak, amely további vizsgálatot érdemel.

Lam reméli, hogy jobban megérti majd, hogyan kapcsolódnak a mezőgazdasági gyakorlatok a közegészségügyhöz, különösen mivel hasonló tendenciákat azonosítottak Utah, Lengyelország és Olaszország mezőgazdasági régióiban is. A kutatás következő fázisában az érintett területen lévő vidéki közösségekben végez tanulmányokat a gazdálkodási gyakorlatok és a lehetséges kitettségi útvonalak jobb megismerése érdekében.