Az aszály, a talajromlás és az újonnan megjelenő növénybetegségek egyre gyakoribbá válnak, miközben a gazdálkodóknak több élelmiszert kell termelniük, magasabb tápértékkel és kevesebb ráfordítással. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság megfeleljen ezeknek az elvárásoknak, innovációra van szüksége és a tudomány olyan eszközöket kínál, amelyek segíthetnek ebben. Az egyik legmeghatározóbb fejlesztés az új génszerkesztési technikák (NGT-k). Ezek a fejlett eszközök lehetővé teszik a tudósok számára, hogy pontos, célzott változtatásokat hajtsanak végre a növény génállományán belül. Más fajokból származó gének bevitele helyett a CRISPR olyan módosításokat tesz lehetővé a növényen belül, amelyek a természetben is kialakulhatnak, de mindezt sokkal gyorsabban és nagy pontossággal teszi - áll az anyagban.

Egyre több ilyen készítmény van a piacon: sok gazda már ezeket használja

A biológiai termékek jelentik a mezőgazdaság következő korszakát Magyarországon is.

Olyan ez, mintha egy szövegszerkesztővel egyetlen mondatot javítanánk, ahelyett, hogy az egész oldalt átírnánk. A GMO-kkal ellentétben az NGT-k a növény saját genetikai anyagán belül működnek, lehetővé téve a pontosabb, természetesebb megjelenésű és gyakran a hagyományos nemesítéstől megkülönböztethetetlen - csak lényegesen gyorsabb - változásokat. Ez a precizitás lehetővé teszi olyan növényfajták fejlesztését, amelyek jobban tűrik a szárazságot, hatékonyabban használják a rendelkezésre álló vizet, vagy ellenállnak a kártevőknek és betegségeknek. Az NGT-k javíthatják az élelmiszerek tápanyagtartalmát is - például a vitamintartalom növelésével vagy az allergének csökkentésével -, ami a farmtól az asztalig tartó folyamat egésze során biztosít előnyöket.

Kiemelték, míg más régiókban a gazdák már profitálnak ebből, Európában sokan még mindig nem férnek hozzá ugyanezekhez az eszközökhöz. Ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak, a gazdáknak EU-szerte - így Magyarországon is - azonos hozzáférésre van szükségük a termelékenységet, az ellenálló képességet és a fenntarthatóságot támogató innovációhoz. A mezőgazdasági innováció az együttműködésen is múlik. A tudományos fejlődés akkor a leghatékonyabb, ha a kutatók, a nemesítők és a gazdálkodók megosztják egymással tudásukat, és reagálnak a valós kihívásokra. A nemesítők számára előnyös a legújabb tudományos eredményekhez való hozzáférés, ahogyan a kutatók számára is előnyös, ha megismerik a gyakorlati realitásokat. Ennek a tudáscserének a lehetővé tétele kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az innováció a gyakorlatban is értéket teremtsen.

Viharos sebességgel változik a klíma: mi lesz így a magyar mezőgazdasággal?

Megoldhatatlan feladványnak tűnik az alkalmazkodás, az egyértelműnek tűnő válaszok gyakorlati megvalósítása nem egyszerű.

Ezt tükrözi Dr. Dudits Dénes, akadémikus, Széchenyi-díjas növénygenetikus meglátása is, aki hangsúlyozta, hogy a genetika tudományos fejlődése új fejezetet nyit a növénynemesítésben. Mint megjegyezte:

A génszerkesztésen alapuló genomika korszakával új időszámitás kezdődött. Tanúi lehetünk annak, hogy a növények nemesítése sokkal hatékonyabbá válik.

A társadalom részéről történő megértés ugyanilyen fontos. Az olyan technológiák, mint az NGT-k, még nem ismertek széles körben, és sokan nem ismerik a működésüket, illetve azt, hogy miben különböznek a GMO-któl. Ezért az átlátható, tudományosan megalapozott kommunikáció alapvető fontosságú a bizalomépítéshez és a társadalmi párbeszédhez. A mezőgazdaságban az innováció kulcsszerepet játszik napjaink legsürgetőbb kihívásainak kezelésében, a tudomány és a technológia pedig hozzájárul a jövő fenntarthatóbb és stabil élelmiszerellátási rendszerének kiépítéséhez - írta a Corteva.