Már csak néhány nap az Agrárszektor 2025 konferenciáig!
180+ előadó, 30+ kiemelt téma, 40+ óra szakmai program, 3 nap szakma, élmény, networking várja a résztvevőket! Valamint idén először tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
Mikro műanyagoknak az 5 mm-nél kisebb, szabad szemmel nehezen látható részecskéket nevezzük. Általában nagyobb műanyag darabok lebomlása során jönnek létre, de korábban a kozmetikai termékekben is használatban voltak egészen 2023-ig, míg az Európai Bizottság be nem tiltotta őket.
Az óceánokra és édesvizekre gyakorolt hatásukon túl a mikroműanyagok a természetes élővilág számos területére, sőt, az emberi szervezetre is hatással lehetnek
- hívta fel a figyelmet Széll-Szőke Krisztina.
Üvegszilánk az élelmiszerben: ha ilyet vett valaki, semmiképp ne egye meg
1. A mikroműanyagok csökkentik a növények fotoszintézisét
A fotoszintézis létfontosságú a növények életben maradásához, ennek során ugyanis a napfény energiáját felhasználva szén-dioxidból és vízből szerves anyagot, valamint oxigént állítanak elő. Egy új tanulmány1 szerint azonban a mikroműanyagok átlagosan 12 százalékkal csökkentik a fotoszintetizációs képességet a szárazföldi növények, valamint az algák esetében. Előbbinél ez a hatás akár 18 százalék is lehet. Számítások szerint ez 13,5%-os hozamcsökkenést eredményezhet olyan takarmánynövények esetében, mint a kukorica és a rizs. Vagyis komoly kihívást jelenthet az élelmezés biztonságra - írták.
2. A mikroműanyagok bekerülhetnek a táplálékláncba
A vízben található mikroműanyagokat a növények és állatok (például planktonok, halak, kagylók) is elfogyasztják, ebből kifolyólag bejuthatnak az emberi táplálékláncba. A New York-i Cornell Egyetem2 több mint 100 országban végzett kutatása kimutatta, hogy 1990 és 2018 között hatszorosára nőtt a mikroműanyag bevitel Ázsiában, Afrikában és Amerikában. Ezeknek a mikroműanyagoknak közel 60 százaléka vízi forrásokból, különösen a „tenger gyümölcsei” (halak, puhatestűek, rákfélék) fogyasztásával került az emberek szervezetébe.
A jövő most kezdődik: elképesztő kutatások, hatékony fejlesztések a fenntartható agráriumért
3. A mikroműanyagok befolyásolják szervezetünk képességét a fertőzések leküzdésére
A Bostoni Egyetem kutatása3 szerint a mikroműanyagok miatt egyes baktériumok ellenállóbbá válhatnak az antibiotikumokkal szemben, ami így tovább növeli az antimikrobiális rezisztencia (AMR) veszélyét. A közönséges E. coli baktériummal végzett kísérletek kimutatták, hogy a baktériumok képesek a mikroműanyagokhoz tapadni, ami így olyan „biofilmként” működik, amelyet az antibiotimumok nem tudtak áttörni.
4. A mikroműanyagok zavarhatják az agy működését
Egy friss tanulmány szerint a mikroműanyagok bekerülhetnek az agyba a vérkeringésen keresztül. Az immunsejtek megtámadhatják és bekebelezhetik őket, amelyek viszont így idővel elzárhatják, vagy szűkíthetik a vérereket, hiszen nem élő organizmusokról van szó. Az egerekkel végzett kísérletek során a Pekingi Egyetem kutatócsoportja azt tapasztalta, hogy az általuk vizsgált állatoknál csökkent az agyi motoros funkció annak következtében, ahogy a mikroműanyagok az agyi ereken keresztül vándoroltak - áll a közleményben.
