Jelentősen felértékelődött az elmúlt években a biológiai termésnövelők szerepe a magyar mezőgazdaságban. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss kiadványa szerint a termelők 2025-ben összesen 428,5 ezer tonna ilyen készítményt használtak fel különböző növénykultúrák termesztéséhez és a talajélet regenerálására. A biológiai termésnövelők olyan készítmények, amelyek élő mikroorganizmusokat, illetve különféle szerves vagy szervetlen összetevőket tartalmaznak, és a talaj szerkezetének javításával, valamint a növények fejlődésének támogatásával segítik a termelést.
Fordulat a magyar földeken: itt a csodafegyver, amire rég vártak a gazdák
A szakmai elemzés rámutatott arra is, hogy a talajok állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott. A klímaváltozás, a talajerő-gazdálkodás háttérbe szorulása és a korábban sok esetben túlzott műtrágyahasználat következtében a felső 30–50 centiméteres talajréteg biológiai aktivitása jelentősen visszaesett. Mivel a mezőgazdasági területek nagysága korlátozott, a jövőben a terméshozamok stabilitása egyre inkább a tudatos talajgazdálkodáson múlhat.
A forgalmi adatok alapján a biológiai termésnövelők piaca 2025-ben komoly bővülést mutatott. A végfelhasználók összesen 24,4 milliárd forint értékben vásároltak ilyen készítményeket, szemben a 2024-es 15,7 milliárd forintos értékkel. Ez közel 55 százalékos éves növekedést jelent. A legnagyobb értékű szegmens a növénykondicionálók és biostimulátorok csoportja volt, amely a teljes piac 28,3 százalékát adta. A második helyen az egyéb ipari, feldolgozóipari melléktermékeket, szerves és ásványi trágyákat tartalmazó kategória végzett 19 százalékos részesedéssel, míg a harmadik helyet a talajoltó és tarlóbontó készítmények szerezték meg 15,3 százalékkal. Szintén jelentős szerepet játszottak az algakészítmények, lombtrágyák, valamint a baktériumokat és gombákat tartalmazó mikrobiológiai készítmények.
Egyre több magyar gazda használja ezeket a szereket: tudnak valamit?
A mennyiségi adatokat vizsgálva némileg más kép rajzolódik ki. A gazdák legnagyobb volumenben komposztokat és tőzegféléket vásároltak, amelyek az összes értékesített mennyiség 52,5 százalékát tették ki. Második helyen az egyéb ipari és feldolgozóipari melléktermékekből, hulladékokból, valamint szerves és ásványi trágyákból álló kategória végzett 40,4 százalékos részesedéssel. A harmadik helyet a talajjavítók és talajkondicionáló anyagok szerezték meg 4,7 százalékkal. A részletes adatok szerint a komposztok és tőzegek kategóriájában az egyéb komposztkészítmények domináltak, míg a talajjavítók között a mésziszap bizonyult a legnépszerűbbnek.
Egyre szélesebb a készítmények piacán a választék
A Nébih nyilvántartásában jelenleg 147 termékcsalád összesen 942 egyedi összetételű készítménye szerepel. A 2025-ös évben 107 termék kapott új vagy megújított engedélyt, amelyek kivétel nélkül talaj- és növénykondicionáló készítmények voltak. A biológiai termésnövelők piacán továbbra is a szerves és szervetlen alapú termékek dominálnak, amelyek az engedélyezett készítmények mintegy 90 százalékát teszik ki, míg a műtrágyaalapú vagy műtrágyával kevert termékek aránya 10 százalék körül alakul. Az engedélyezett készítmények között a legnagyobb részarányt a növény- és talajkondicionáló szerek adják 39 százalékkal, ezt követik a mikrobiológiai készítmények 22 százalékkal, majd a komposztok 15 százalékkal és a szerves trágyák 11 százalékkal.
Ha erre nem figyelnek a gazdák, óriási probléma lesz a növénytermelésben
Az AKI kiadványa ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a biológiai termésnövelők hatása sok esetben nem azonnal jelentkezik. A hagyományos kémiai készítményekkel szemben ezek a megoldások jellemzően hosszabb idő alatt fejtik ki hatásukat, ugyanakkor a talajélet javításán és a termőképesség fenntartásán keresztül tartósabb eredményeket hozhatnak. Éppen ezért a szakértők szerint a jövő mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepet kaphatnak azok a technológiák, amelyek nemcsak a pillanatnyi termésszint növelésére, hanem a talajok hosszú távú egészségének megőrzésére is koncentrálnak.
