A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy miként tud egyszerre termelékeny és fenntartható maradni.
Habár a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer globális kérdés, sokszor egy tájfajta palántával is elkezdődhet a változás.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
A mostani kutatás azért különösen aktuális, mert az Egyesült Államok és Kína is azt tervezi, hogy a közeljövőben újra űrhajósokat küldenek fel.
A Pepsi is beszállt a regeneratív gazdálkodás támogatásába, most ösztöndíjat ajánlottak a gazdáknak.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó szembesül azzal, hogy a hagyományos tápanyag-utánpótlás költségei folyamatosan emelkednek.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Ahogy egy gyermek sem fejlődik megfelelő táplálék nélkül, a talaj sem képes egészséges növényeket nevelni, ha nem gondoskodunk róla.
Környezetünk védelme érdekében fontos betartani a szabályokat, ugyanis a nátrium-klorid káros a talajra és annak élővilágára.
A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat Magyarországon.
A gazdálkodók döntő többsége már egyértelműen tisztában van azzal, hogy a kalászosok ara-tása után miért fontos a szármaradványok visszaforgatása
A kalászosok termesztésében egyre nagyobb szerepet kapnak a mikrobiológiai készítmények
A tudatosan megválasztott kezelések hosszú távon a termésbiztonságot és a talaj egészségét is erősítik.
A kender nem csupán sokoldalúan felhasználható, hanem jelentős szerepet játszik a talajregenerációban is.
Az Agro Napló legfrissebb kiadványa a talajélet fontosságára és védelmére fókuszál sok más érdekesség mellett.
Az ENSZ 68. Közgyűlése 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a talaj világnapjának nyilvánította.
Az Európai Regeneratív Mezőgazdasági Szövetség (EARA) nagyszabású kezdeményezést indított az EU agráriumának megreformálásáért.
A talajaink romló állapota és a csökkenő mikrobapopulációk egyre nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára
Idén immár nyolcadik alkalommal szervezte meg a Talajélet Konferencia és Szakkiállítást a Talajmegújító Gazdák Egyesülete.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
