Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A Texas A&M Egyetem szabályozott klímájú növénytermesztő kamrájában a "Myles" fajtájú csicseriborsót egy különleges talajkeverékben nevelték. Ez a közeg nagyrészt szimulált holdtalajból, más néven regolitból állt. A szimulált holdport a floridai Space Resource Technologies állította elő az Apollo-missziók során begyűjtött minták alapján. A magokat jótékony hatású gombákkal vonták be. Ezt követően a regolitot gilisztakomposzttal, vagyis tápanyagban gazdag szerves anyaggal keverték össze.
A növények egészen a 75 százalékos regolittartalmú keverékig hoztak betakarítható termést. A holdtalaj arányának növelésével a hozam ugyan csökkent, de a szemek mérete stabil maradt. A tisztán szimulált holdtalajba ültetett példányok azonban nem virágoztak ki, és idő előtt elpusztultak.
A kutatás azért különösen aktuális, mert az Egyesült Államok és Kína egyaránt azt tervezi, hogy a közeljövőben újra űrhajósokat küld a Hold felszínére. Mindkét ország célja hosszú távú bázisok kiépítése. A helyben termesztett élelmiszer létfontosságú lesz, mivel a Földről történő szállítás rendkívül költséges. Emellett az űrhajósok túlélése nem függhet az utánpótlás pontos érkezésétől - hangsúlyozta Sara Oliveira Santos, a Texasi Egyetem posztdoktori kutatója, a tanulmány társszerzője.
A csicseriborsó magas fehérje- és tápanyagtartalma miatt kifejezetten jó jelölt az űrbéli növénytermesztésre. Az élelmezésen túl a növények az oxigéntermelésben és az életfenntartó rendszerek kiegészítésében is fontos szerepet játszhatnak a jövőbeli emberi településeken. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány újdonsága, hogy a kutatók nem csupán szerves anyagot adtak a regolithoz. Vizsgálták a növények és a mikroorganizmusok együttműködésének hatását is. A magokra felvitt gombák szimbiózisba léptek a csicseriborsóval, ami elősegítette a tápanyagfelvételt, és csökkentette a nehézfémek beépülését a növénybe. A mikrobák még a tiszta regolitban is sikeresen megtelepedtek a gyökérzeten. A laza szemcséket összekötve a holdtalajt a földi talajhoz sokkal jobban hasonlító közeggé alakították.
A termesztett csicseriborsót egyelőre senki sem kóstolta meg, mivel jelenleg fémfelhalmozódási vizsgálatokat végeznek rajta. A holdi regolit ugyanis magas alumínium- és vastartalmú, az alumínium pedig emberi fogyasztás esetén mérgező lehet. A kutatás ezen eredményeit egy későbbi publikációban közlik majd. Addig is a "holdi humusz" koncepciójának gyakorlati megvalósulása még várat magára.
