A magyar tarka szarvasmarha kettős hasznosítású, Magyarországon kialakult marhafajta. A hazánkban őshonos, törvényileg védett háziállatok közé tartozik.
A magyar tarka szarvasmarha jellemzői
A 20. század első éveiben megváltozott a tenyésztés iránya, a küllem helyett a termelékenység került előtérbe. Kiválogatták a jó termelőképességű egyedeket, majd a továbbtenyésztésük után már küllemre szelektáltak. A magyar tarka szarvasmarha sokféle ősre visszavezethető nagy fokú változékonyságából adódóan a két világháború közötti időben világrekorder tejtermelő egyedek is kerültek ki a fajtából. 1942-re részaránya már a 83%-ot is elérte. A második világháborúban azonban az állomány fele odaveszett.
A magyar tarka, más nevén magyar pirostarka csontozata általában finomabb, izmoltsága mérsékeltebb, far alakulása keskenyebb, növekedési erélye valamivel kisebb, hústermelő-képessége nagyjából megegyezik a szimentáliéval. A magyar-tarka fajtajellegének kialakítása során általában igyekeztek minél jobban megközelíteni a szimentáli fajtát. Ennek ellenére a magyar tarkában több az olyan egyed, amelyben a fehér mezők nagyobbak, gyakoribb a csipkézettség és az árnyékoltság. Élénk, jóindulatú állat, átlagosan 607 kg élőtömegű, a tehén 600-700 kg, a bika 800 kg.
271 tejelési nap alatt összesen több mint 3200 kg tejet ad. Az alapfajta a tőgy és a tőgybimbó alakulása miatt gépi fejésre nem igazán alkalmas, viszont hústermelő képessége jó. A tejelő magyar tarka génösszetétele 25% Jersey, 75% magyar tarka. A magyar tarka szarvasmarha tőgye megfelel a gépi fejésre. A fajta tenyésztéssze fejlesztésével és nemzetközi képviseletével a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete foglalkozik, mely 1989-ben alakult.
A szabályozás szigorú intézkedéseket ír elő a vírus jelenlétének megerősítése esetén.
Fokozatosan újraindulhatnak az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó közötti állatszállítások.
Több mint kétszer annyi bikát vágtak le 2025 első negyedévében, mint egy esztendővel korábban.
Hamis sajtóközlemény okozott óriási pánikot a chicagói árutőzsdén, az ügy kivizsgálását már megkezdték a hatóságok.
Nigéria dán tejelő szarvasmarhákat importál, hogy öt éven belül megduplázza tejtermelését.
Az Új Világi Csavarféreg, egy pusztító élősködő, amely élve fogyasztja el a szarvasmarhákat, Közép-Amerikából észak felé terjed.
A mezőgazdaságban dolgozók számára a munkavégzés számos kockázatot tartogat, sajnos évről évre halálos áldozatokat is követel.
Az árpával és búzával már nem lesz gond, a kukorica sorsa viszont erősen kérdéses idén.
Ismét fellendülőben van a szójatermesztés Magyarországon, egyre több termelő tesz próbát ezzel a növénnyel.
Takarmányban és emberi élelmezésre is alkalmazható egy GMO-szója, miután az európai hatóságok biztonságosnak találták.
Az elmúlt hetekben Szardínia szigetén, majd az észak-olaszországi Lombardiában, valamint Franciaországban is megerősítették a kór jelenlétét.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy véget értek azok a boldog évek, mikor a kukorica növényvédelmét letudtuk egy gyomirtással.
Hatékony megoldás a napraforgó tányérvédelmére: Picasso® Active
A talaj szervesanyag tartalma és a kapcsolódó talajfunkciók javításáért már az aratási szezonban sokat tehetünk!
