A kárpáti borzderes marha a Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető, kettős hasznosítású szarvasmarhafajta. Tejéért és húsáért tenyésztik.
A kárpáti borzderes marha a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki. A fajta eredete a homályba vész, ám egyes feltételezések szerint a vlach néphez és állattartásukhoz köthető a léte. A kárpáti borzderes marha mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el, amikor a Kárpátokban jelenlevő marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött, illetve javított a tejtermelésén is.
A kárpáti borzderes marha megjelenése
A kárpáti borzderes marha kis testű, de nem kelti csökött állat benyomását. Színe a borzderes fajtára jellemző, nem egységes, barna és szürke szőrszálak keveréke (jellegzetes deres szín). Ha a szürke szőrszálak vannak túlsúlyban, akkor az állat szürkésbarna benyomást kelt, ha a barna, akkor inkább barnás árnyalatú. Egyes egyedek hátán világosabb csík húzódik. Az állatok nagy része rigószájú, mely a száj és az orr körül húzódó fehér sávot jelenti. A fej kissé nagy, de szép vonalú. A szarvak nem mindig szabályos állásúak, a szarvtő világos, fekete véggel, de előfordul a sötét szarv is, a paták palaszürkék.
A kárpáti borzderes marha hasznosítása
A kárpáti borzderes marha eredetileg hármas hasznosítású fajta volt, igavonásra, a húsáért és a tejéért tartották. Ebből mostanra csak az utóbbi kettő maradt, így a kárpáti borzderes marhák a kettős hasznosítású fajták sorát erősítik.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
A Hormuzi-szoroson műtrágyát és takarmányalapanyagokat is szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést okozhat.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
Méhbetegség miatt védőkörzetet rendelt el hétfőtől a Békés Vármegyei Kormányhivatal.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
