A kárpáti borzderes marha a Kárpát-medencében őshonosnak, vagy régen honosultnak tekinthető, kettős hasznosítású szarvasmarhafajta. Tejéért és húsáért tenyésztik.
A kárpáti borzderes marha a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki. A fajta eredete a homályba vész, ám egyes feltételezések szerint a vlach néphez és állattartásukhoz köthető a léte. A kárpáti borzderes marha mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el, amikor a Kárpátokban jelenlevő marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött, illetve javított a tejtermelésén is.
A kárpáti borzderes marha megjelenése
A kárpáti borzderes marha kis testű, de nem kelti csökött állat benyomását. Színe a borzderes fajtára jellemző, nem egységes, barna és szürke szőrszálak keveréke (jellegzetes deres szín). Ha a szürke szőrszálak vannak túlsúlyban, akkor az állat szürkésbarna benyomást kelt, ha a barna, akkor inkább barnás árnyalatú. Egyes egyedek hátán világosabb csík húzódik. Az állatok nagy része rigószájú, mely a száj és az orr körül húzódó fehér sávot jelenti. A fej kissé nagy, de szép vonalú. A szarvak nem mindig szabályos állásúak, a szarvtő világos, fekete véggel, de előfordul a sötét szarv is, a paták palaszürkék.
A kárpáti borzderes marha hasznosítása
A kárpáti borzderes marha eredetileg hármas hasznosítású fajta volt, igavonásra, a húsáért és a tejéért tartották. Ebből mostanra csak az utóbbi kettő maradt, így a kárpáti borzderes marhák a kettős hasznosítású fajták sorát erősítik.
A magyar géppiac az elmúlt évek hektikus változásai után újra élénkülni látszik, legalábbis a 100–200 lóerős traktorok szegmensében.
Az agroturizmus, vagy tágabb értelemben a vidéki turizmus egyre növekvő népszerűségnek örvendő ága az idegenforgalomnak.
A burgonya, a szója és a kukorica hozamai is elmaradtak a tavalyi szinttől, de a zöldpaprika és az alma hozama sem fest jól.
Más formában, ösztönzők mentén juttatna támogatást az új Közös Agrárpolitika – mondta el az Agrárszektornak adott interjúban Christophe Hansen.
A globális avokádókereslet olyan mértékben nő, hogy a termelés és a környezet egyszerűen képtelen tartani vele a lépést.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
