A hazai agroturizmus
Magyarországon az agroturizmus egyértelműen növekvő pályán van, de a szektor még nem érte el a nyugat-európai fejlettségi szintet. A jogi keretek már régóta biztosítottak a falusi és agroturizmus számára (például az őstermelői kiegészítő tevékenységek révén), ami segíti a termelőket a legális szolgáltatásnyújtásban. A falusi szállásadás, a falusi vendégasztal szolgáltatás és a lakáséttermi formák is egyre elterjedtebbek. A magyarországi piacon rendkívül erős érdeklődés mutatkozik az autentikus gasztronómiai élmények iránt. A falusi vendégasztal - ahol a gazda saját termékeiből és a helyi alapanyagokból készült ételeket kínál - az agroturizmus egyik legközvetlenebb formája.
Bár pontos, friss adat nehezen hozzáférhető a mezőgazdasági termelők teljes körét illetően, szakmai becslések szerint ma Magyarországon 1500-2000 termelő nyújt valamilyen turisztikai szolgáltatást. Ez az arány, ha a teljes termelői bázishoz viszonyítjuk, viszonylag alacsony, ami jelzi a szektorban rejlő további lehetőségeket. A szolgáltatók jelentős hányada, mintegy 30 százaléka már kínál szálláslehetőséget is, ami mutatja, hogy a kiegészítő tevékenységek közül a vendégéjszakák biztosítása is kiemelkedően fontosak.
Vannak inspiráló példák
A magyarországi helyzet jól illeszkedik a globális trendekbe, de a nemzetközi példák megmutatják a fejlődés lehetséges irányait, különösen Olaszország, Ausztria vagy Németország esetében. A kulcsszó a diverzifikáció és a hozzáadott érték növelése. Külföldön a gazdálkodók specializálódnak, Németországban a tudásátadásra építenek (sajtkészítő, pékkurzusok), Ausztriában pedig a wellness elemek (például szénafürdő, Kneipp-ösvény) bevonása figyelhető meg a szolgáltatások közé. A globalizált világban a fogyasztók egyre inkább igénylik a termékek származási helyének hitelességét, megismerését és a gyártási folyamatba való bepillantást. Emiatt a direkt értékesítés és az élmény kéz a kézben járnak.
A „Szedd magad” akciók, amelyek gyümölcsösökben, zöldségeskertekben vagy éppen gyógynövény termesztőknél, gyakran levendulásokban zajlanak, rendkívül népszerűek világszerte, mivel a vásárló azonnali friss terméket és aktív kikapcsolódást kap. Ez a gyakorlat itthon is nagy érdeklődésre tart számot. Emellett a gazdasági bemutatók, avagy a nyitott porták is bevált gyakorlatnak számítanak, mivel a vendégek közvetlenül szembesülhetnek a mezőgazdasági munka kihívásaival és szépségeivel, ami növeli a bizalmat és a helyi termékek értékét.
Több lehetőség is van a szezonalitás csökkentésére
A mezőgazdasági termelők számára az agroturizmus kiváló lehetőség a bevétel növelésére és az ágazat szezonalitás hatásának a csökkentésére. A gazdálkodó a fő tevékenységét számos élményalapú kiegészítő szolgáltatással teheti még vonzóbbá. A falusi környezet, a csend és a friss levegő vonzza a látogatókat. A hagyományos falusi szálláshely mellett érdemes lehet belevágni a sátorhelyek kialakításába, mely nem nagy beruházás, de csak más falusi szálláshely kiegészítéseként működtethető. Világszerte terjed az újszerű glamping (luxus kemping) szolgáltatás is, amelyek a fiatalabb és környezettudatosabb utazókat célozzák. A falusi vendégasztal a hazai agroturizmus egyik legerősebb lába. A gazda által megtermelt alapanyagokból készült hagyományos, házi ételek különösen vonzzák a vendégeket, hiszen ez a legközvetlenebb „farmtól az asztalig” élmény.
Ez könnyen kibővíthető élményalapú tudásátadással, például workshopok vagy a „nyitott porták” keretében a gazdaság bemutatásával. A vendégek már nem csak nézelődni akarnak, hanem tenni is. A workshopok (pl. kovászos kenyérsütés, befőzés, sajtkészítés, gyógynövényismeret) és a nyitott porták (állatsimogatók, mezőgazdasági gépek bemutatása, betakarításba való bevonás) jelentik az igazi hozzáadott értéket.
A „szedd magad” akciók iránt a hazai érdeklődés nagyon magas, mert friss árut és aktív időtöltést kínálnak. Emellett a gazdálkodó gondolhat a gyermekekre is: a gyerektáboroztatás (pl. „kisgazda” táborok) kiváló lehetőség a mezőgazdasági ismeretek átadására, ami nemcsak bevételt generál, hanem a felelős fogyasztásra neveli a jövő generációját. Az agráriumon belül szinte minden ágazat rejt magában továbblépési lehetőségeket. A méhészetek közül többen a mézen kívül egyéb termékeket is előállítanak (propolisz, méhviasz gyertya), valamint a méhészetre épülő apiterápiának számos jó hatása ismert. És nem csak termékekre lehet gondolni, hanem szolgáltatásokra is.
Több apiterápiás ház is működik már hazánkban. Terápiás kezelésekkel és a méhes ház sajátos illóolaj klímájával a több ezer nemes rovar által produkált, a szárnyuk által keltett mikro rezgésekkel segítik, és hatékonyabbá teszik többféle betegség esetén is a gyógyulás folyamatát. Gyógynövény- és gyümölcstermesztők a „szedd magad” mellett workshopokat tarthatnak akár gyógynövényes párna, gyümölcssajt, szörp, vagy egyéb termékkészítés kapcsán, a vegyesebb összetételű állattartó telepek nyílt napja pedig vagy az állatfajok megismertetése, egy edukatív állatsimogató irányába mehet el, vagy ennek ellentéte is nagy népszerűségnek örvend, mint például egy nyitott falusi disznótor.
A lehetőségek végtelenek a pár órás ott-tartózkodást igénylő bemutatóktól, a több napos programokig, tanfolyamokig. Az agroturizmus sikere itthon és külföldön is a hitelességen, a magas minőségű vendéglátáson és a közvetlen élményen múlik. A gazdálkodók számára a legjobb stratégia a meglévő termelési profilhoz illő, egyedi kiegészítő szolgáltatások bevezetése.
