Első lépésben fontos tisztázni, hogy az alapvető problémát okozó iráni háború lezárásához az öreg kontinensnek sok köze nincsen. Ebből fakadóan a globális földgázellátás mintegy 20%-át, valamint a műtrágyakínálat 30%-t érintő szűkülést, valamint az ebből eredő erőteljes, turbulens árhatást az EU önállóan feloldani nem tudja; más korábban fontos importforrások – értsd az orosz és fehérorosz termékek, alapanyagok – útját pedig az orosz-ukrán háború miatti erős politikai okoknál fogva nem könnyíti meg.

Az EU akciótervében rövid távon kilenc különböző intézkedést vázoltak fel a termelői agrártámogatás biztosításától kezdve a fermentlé használatának elősegítésén és a biogáz üzemek építésén át a műtrágya értéklánc szereplői közötti párbeszéd indításáig, de őszintén szólva ezzel senki nem lesz beljebb a következő hónapokban.

Habár sokan szeretik megszokásból ezt emlegetni, de agrártámogatási oldalról ennek a helyzetnek megoldása nincs. A krízisalapból érkező, néhány százmillió eurós uniós forrás Európa összes érintett gazdálkodójának támogatására, illetve az állami támogatási szabályok könnyítésével a nemzeti költségvetésekből finanszírozott, szintén néhány százmillió eurónyi tagállami támogatás lehetővé tétele legfeljebb sebtapasz lehetne, de nem jelentene valódi gyógyírt.

Helyesen tapintanak rá az európai gazdálkodói szakmai szervezetek, hogy ebben a rendkívüli helyzetben vannak rövid távú, kínálatra és árakra is ható érdemi eszközei az EU-nak, ezekről viszont az akcióterv nem szól. Ezek közé tartozik:

• az energiaintenzív módon előállított importtermékekre kivetett karbonvám felfüggesztése a műtrágya és alapanyagai, így az ammónia esetében, amely normál piaci körülmények között az európai, magas környezetvédelmi standardok mellett zajló ipari termelést védi;
• a vámok felfüggesztése minden importforrás tekintetében.

Az európai agrárszakmai szervezetek a nitrát-szabályok lazításának szükségességét is felvetették, környezetvédelmi megfontolások miatt viszont nem valószínű, hogy erre sor kerülne, és amennyiben mégis napirendre kerülne, az is csak lassú folyamat lehetne.

Végeredményben ugyanoda lyukadunk ki, ahova oly sokszor: a gazdálkodó helyett az EU vagy más külső szereplők nem fogják tudni kezelni a megoldandó napi feladatokat, amíg a nagyhatalmak nem zárják le a konfliktusokat. Az akcióterv tartalma azonban hosszabb távon valóban hozzájárulhat az európai műtrágyagyártás megerősítéséhez – amely egyébként éppen a magas energiaköltségek miatt esett vissza az elmúlt években.

Rövid távon most az a gazdálkodó nyert, aki már tavaly meg tudta venni az idei évre szükséges műtrágyát vagy annak jelentős részét. Az idei éven túlmutatóan ugyanakkor a nitrogénfelhasználás optimalizálását célzó technológiai elemekkel lesz csökkenthető a kitettség, legyen az precíziós tápanyag-kijuttatás, az ammónia-párolgást vagy nitrátkimosódást csökkentő fegyelmezett technológiai rend, a szármaradványok beforgatása vagy éppen a vetésforgó pillangósokkal történő bővítése.