A javaslat indoklása szerint a BÁSZNA fizetésképtelensége miatt januárban kormányrendelet határozta meg a kárt szenvedett természetes személyek és kisvállalkozások, valamint mikro vállalkozások kártalanításának eljárását, ám ez a háború miatti veszélyhelyzet megszűnése miatt május 14-én hatályát vesztette. Jelenleg nincsenek hatályban azon rendelkezések, amelyek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a felszámolási eljárásba hitelezőként való bejelentkezés tényét, valamint az állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát a kárrendezésben részesült károsultaknál hatósági ellenőrzés keretében utólagosan vizsgálhatná. Az adóhatóság számára az utólagos hatósági ellenőrzési jogosultságot a veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítani kell.

A törvénymódosítás rögzíti továbbá, hogy amennyiben a károsult méltányossági kárrendezést kapott, és emellett a felszámolási eljárás során a követelése megtérült, a megtérült összeget vissza kell fizetni a Magyar Államkincstárnak.

A BÁSZNA januárban vált fizetésképtelenné, majd az agrártárca közölte, hogy kártalanításra számíthatnak azok, akik a társaságtól nem kapták meg a felvásárolt gabona vagy szolgáltatás ellenértékét. A kormány februárban stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a cég felszámolását, hogy gyorsabban véget érjen a kártalanítás. A Bászna Gabona Zrt. károsultjainak állami kárrendezése február végén lezárult, júniusban pedig elrendelték a felszámolását.

A teljes javaslat az alábbi linken olvasható.