![Fillérekért veszik a szilvát az élelmes magyarok: így juthatsz hozzá olcsóbban](https://cdn.agrarszektor.hu/images/articles/lead/2024/07/1721218754-7jzJVsbYn_sm.jpg)
Fillérekért veszik a szilvát az élelmes magyarok: így juthatsz hozzá olcsóbban
Az idei időjárás 2-3 héttel előrébb jár a megszokottnál, így a szilvaszezon is elkezdődött hazánkban.
A káposztarepcét Magyarországon elsősorban a Nyugat- és Dél-Dunántúl csapadékosabb, valamint az északkeleti tájakon termesztik nagyobb területen. Fontos olajipari növény.
A káposztarepce a mediterrán vidékről származik, igen régóta velünk van, hiszen időszámításunk előtt már 3000-ben is termesztették. Kínába és Japánba az ókorban jutott el, ma pedig az egész világon termesztik mérsékelt éghajlati övben.
A káposztarepce termesztése és ápolása
A repce hűvösebb vagy mérsékelten meleg területet igényel származásának megfelelően, emellett fagyérzékeny, de a száraz talajos kevésbé érzékeny már a fagyra. Virágzáskor azonban magas páratartalmat igény, a növekedési küszöbértéke pedig 7-8 Celsius-fok. A talaj természetesen a repce esetében is nagyon lényeges, legjobban a gyengén lúgos, középkötött kémhatású talajokon termeszthető. A megfelelő terméseredmény érdekében mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag érdemes biztosítani.
Az elővetemény szempontjából a káposztarepce nem túl igényes, de természetesen fontos figyelni rá. Jó előveteménynek számít a bíborhere, az őszi takarmánykeverékek és a borsó is, a probléma viszont az, hogy ezeket a növényeket nem igazán termesztik nagy területen Magyarországon. Megfelelő elővetemények az alábbiak: őszi árpa és búza, rossz elővetemény pedig a későn feltört pillangósok és minden más, későn lekerülő növény. Önmaga után nem érdemes vetni a repcét, hiszen a kártevők és a betegségek elszaporodhatnak. Vetésforgóban például 4 év után kellene újravetni az adott területen.
A trágyázás sem elhanyagolható, hiszen a káposztarepce nagy tápanyagszükséglettel bíró olajipari növényünk. Az ősz folyamán szüksége van mindhárom makro tápelemre (N, P, K), melyeket a talajvizsgálati eredmények alapján juttatnak ki. A legkritikusabb pontja a repcetermesztésnek nem más, mint a talaj előkészítése. Nagyon fontos, hogy a vetés idejére tápanyagban gazdag, nyirkos, a felületen aprómorzsás, alul egyenletesen ülepedett, kissé tömött talaj álljon rendelkezésre. A repce vetése augusztus 20 és szeptember eleje között történik, szárazságra hajló területeken viszont előbb kell vetni. A sortávolsága 12 cm, a gyenge adottságú talajon viszont 24 cm sortávra érdemes vetni. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől és nedvességétől függően 3-4 cm.
A káposztarepce betegségei és kártevői
A különböző betegségek és kártevők a repcét is megtámadhatják. A gyomok elleni védekezés fontos tényezője az agrotechnikai gyomirtás, ide tartozik például a tábla és az elővetemény kiválasztása, valamint a talaj-előkészítő műveletek száma, ideje és mélysége. Az őszi kártevők közül a leggyakoribb a repcebolha. A súlyos fertőzöttségtől szenvedő repcenövények a tél folyamán vagy tavasszal elpusztulnak. Ezen kívül a repcedarázs kártételére is érzékeny, négy-hatleveles korig. Az őszi kártevők ellen jó módszer a csávázás.
Az idei időjárás 2-3 héttel előrébb jár a megszokottnál, így a szilvaszezon is elkezdődött hazánkban.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
A klímaválság egyszerre több olyan problémát is okoz a mezőgazdaságban, amiből egy is elég lenne.
Aggasztja a FAO-t a madárinfluenza riasztó mértékű terjedése az ázsiai térségben.
A madárinfluenza kapcsán Magyarország és Európa egyelőre úgy tűnik, fellélegezhet, de a baj nem múlt el.
EGYBŐL KETTŐ! - Tények, lehetőségek, megoldások… számoljon a KITE-vel!
Az eltérő évjáratokhoz és szélsőségekhez való alkalmazkodás a kulcs, a fokozott stressztolerancia határozza meg a nemesítési irányokat kalászosban.
2024. augusztus 9. és augusztus 11. között
A gyár fennállásának 60. évében.