Káposztarepce

A káposztarepcét Magyarországon elsősorban a Nyugat- és Dél-Dunántúl csapadékosabb, valamint az északkeleti tájakon termesztik nagyobb területen. Fontos olajipari növény.

A káposztarepce a mediterrán vidékről származik, igen régóta velünk van, hiszen időszámításunk előtt már 3000-ben is termesztették. Kínába és Japánba az ókorban jutott el, ma pedig az egész világon termesztik mérsékelt éghajlati övben.

A káposztarepce termesztése és ápolása

A repce hűvösebb vagy mérsékelten meleg területet igényel származásának megfelelően, emellett fagyérzékeny, de a száraz talajos kevésbé érzékeny már a fagyra. Virágzáskor azonban magas páratartalmat igény, a növekedési küszöbértéke pedig 7-8 Celsius-fok. A talaj természetesen a repce esetében is nagyon lényeges, legjobban a gyengén lúgos, középkötött kémhatású talajokon termeszthető. A megfelelő terméseredmény érdekében mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag érdemes biztosítani.

Az elővetemény szempontjából a káposztarepce nem túl igényes, de természetesen fontos figyelni rá. Jó előveteménynek számít a bíborhere, az őszi takarmánykeverékek és a borsó is, a probléma viszont az, hogy ezeket a növényeket nem igazán termesztik nagy területen Magyarországon. Megfelelő elővetemények az alábbiak: őszi árpa és búza, rossz elővetemény pedig a későn feltört pillangósok és minden más, későn lekerülő növény. Önmaga után nem érdemes vetni a repcét, hiszen a kártevők és a betegségek elszaporodhatnak. Vetésforgóban például 4 év után kellene újravetni az adott területen.

A trágyázás sem elhanyagolható, hiszen a káposztarepce nagy tápanyagszükséglettel bíró olajipari növényünk. Az ősz folyamán szüksége van mindhárom makro tápelemre (N, P, K), melyeket a talajvizsgálati eredmények alapján juttatnak ki. A legkritikusabb pontja a repcetermesztésnek nem más, mint a talaj előkészítése. Nagyon fontos, hogy a vetés idejére tápanyagban gazdag, nyirkos, a felületen aprómorzsás, alul egyenletesen ülepedett, kissé tömött talaj álljon rendelkezésre. A repce vetése augusztus 20 és szeptember eleje között történik, szárazságra hajló területeken viszont előbb kell vetni. A sortávolsága 12 cm, a gyenge adottságú talajon viszont 24 cm sortávra érdemes vetni. A vetés mélysége a talaj kötöttségétől és nedvességétől függően 3-4 cm.

A káposztarepce betegségei és kártevői

A különböző betegségek és kártevők a repcét is megtámadhatják. A gyomok elleni védekezés fontos tényezője az agrotechnikai gyomirtás, ide tartozik például a tábla és az elővetemény kiválasztása, valamint a talaj-előkészítő műveletek száma, ideje és mélysége. Az őszi kártevők közül a leggyakoribb a repcebolha. A súlyos fertőzöttségtől szenvedő repcenövények a tél folyamán vagy tavasszal elpusztulnak. Ezen kívül a repcedarázs kártételére is érzékeny, négy-hatleveles korig. Az őszi kártevők ellen jó módszer a csávázás.