A szakértő szerint az avokádó valóságos gazdasági sikertörténet, hiszen folyamatos keresletnövekedés, magas árak és egyre nagyobb termőterületek jellemzik. 2023-ban a világ összesen mintegy 10,5 millió tonna avokádót termelt, és ha az előrejelzések beigazolódnak, 2034-re akár a 14 millió tonnát is elérheti a globális mennyiség. A növekedés mögött egyértelmű fogyasztói trend áll, ugyanis az avokádót a fejlett világ egészséges, diétás élelmiszerként tartja számon, amiért fizetni is hajlandók az emberek.

Jól járhat, aki ezt a növényt termeli Magyarországon: itt a jövő nyertese?

Magyarország mezőgazdasága vegyes képet mutat 2024-ben, van, ahol boom, van, ahol hiány jött.

Rendkívül dinamikusan fejlődő iparágról beszélünk, a kereslet óriási, és ez évről évre húzza magával a termelést

– fogalmazott Pásztor Szabolcs az Agrárszektornak.

A világ vitathatatlan avokádónagyhatalma Mexikó, 2023-ban csaknem 3 millió tonnát termelt, és ez a mennyiség nemcsak helyben fogy el. A globális export több mint negyedét adja Mexikó, amelyből az Egyesült Államok és az Európai Unió vásárolja a legtöbbet. Ezek a piacok fizetőképességük miatt meghatározó szereplői a világkereskedelemnek, ráadásul a fogyasztási kedv továbbra is töretlen. Pásztor Szabolcs szerint az avokádó mára a mindennapi étrend részévé vált, és ez Magyarországon is látványosan tetten érhető, hiszen két évtizeddel ezelőtt még ritkaság volt a boltokban, ma viszont szinte minden szupermarketben kapható.

Milyen klíma ideális az avokádó számára?

A sikert azonban komoly környezeti terhek árnyékolják be. Az avokádó rendkívül vízigényes növény, és ez világszerte feszültséget okoz. Spanyolországban több helyen vízgazdálkodási problémák jelentkeztek, Mexikó pedig már új stratégiát dolgoz ki a környezeti lábnyom csökkentésére. A túlzott vízhasználat mellett az erdőirtás is komoly gond, mert a jövedelmező termelés egyre több terület bevonására ösztönzi a gazdákat. Emellett a szezonalitás is torzítja a piacot, a szezonális túlkínálat nemcsak az árakat ingatja meg, de a kisebb termelőket is kiszolgáltatottá teszi.

Itt a kegyetlen valóság: kritikus szinthez ért a gyümölcstermesztés itthon

Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.

A vízigény, a biodiverzitás csökkenése és az erdőirtás ma már a mexikói avokádótermesztés legnagyobb kihívásai közé tartoznak

– hangsúlyozza a kutatási igazgató.

A klímaváltozás további árfelhajtó tényezőt jelent. A tartós aszály, a hőhullámok és az éghajlati stressz nemcsak csökkentik a termésmennyiséget, hanem a növények ellenállóképességét is rontják, így könnyebben támadják meg őket rovarok vagy kórokozó gombák. Szabolcs szerint Mexikóban két ismert kártevő és egy gombafaj is jelentős veszteségeket okoz, és ezek gyakoribbá válása a klíma miatt várhatóan tovább súlyosbodik majd.

A németek nem viccelnek: ez forradalmasíthatja a gyümölcstermesztést

Helyszín-specifikus műtrágyaszóró rendszert mutatott be a német mezőgazdasági gépgyártó.

A nagy termelő országok közül Mexikó hatalmas méretgazdaságos birtokstruktúrával rendelkezik, amely jelentős versenyelőnyt ad. A kisebb termelők például Kenyában, Indonéziában vagy Brazíliában elsősorban a helyi piacra termelnek, de az ágazat gyors bővülése miatt több országban már megkezdődött a birtokok összevonása, és egyre többen próbálnak belépni a nemzetközi piacra.

Mexikóban nagy, versenyképes gazdaságok határozzák meg a szektort, míg más országokban inkább a kisebb birtokszerkezetek dominálnak, de ott is egyre erősebb a koncentráció

– mondja Pásztor Szabolcs.

Az avokádó extrém módon érzékeny a hidegre, és akár csak egy fagyos éjszaka is elpusztíthatja a növényt. Mivel egy 10–20 méter magas fáról van szó, amelynek hosszú évekig stabil, meleg környezetre van szüksége, a magyar klíma jelenleg alkalmatlan a termesztésre, és még kísérleti jelleggel sem zajlanak ilyen próbálkozások. A hazai igény ugyanakkor gyorsan nő, és a teljes fogyasztást importból fedezzük.