Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A problémák legfőbb forrása a klímaváltozás, amely a Kárpát-medencében az európai átlagnál gyorsabban zajlik. A téli hónapokban egyre kevesebb a csapadék, emiatt a talaj nem tud feltöltődni, a folyók vízhozama pedig egyre korábban csökken.
Van, aki még kitart a kukorica mellett: de már nem úgy termeli, mint régen
Az elmúlt öt évből négy aszályos volt - ez már nem figyelmeztetés, hanem valóság
- emelte ki Dr. Apáti Ferenc.
Növekedés nincs, visszaesés van
A tavaszi fagyok, az aszály, a jégeső és a hőségnapok számának növekedése mind súlyos károkat okoznak. Sok esetben a termelők még költséges beavatkozásokkal is csak mérsékelni tudják a veszteségeket. Az öntözésfejlesztésben az elmúlt évtizedben alig történt előrelépés, pedig ez lenne az egyik kulcsa a túlélésnek. A gyümölcstermesztésben az elmúlt másfél évtizedben nem látszik érdemi növekedés, sőt folyamatos visszaesés tapasztalható. Különösen a legnagyobb szaktudást, tőkét és munkaerőt igénylő kultúrák szenvedték el a legnagyobb veszteséget. A málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése szinte teljesen eltűnt, miközben az alma, a körte és az őszibarack esetében is több mint ötvenszázalékos csökkenés történt.
Megjelent ez EU nagy terve: így mentenék meg a földeket a kiszáradástól
Csak néhány faj - például a dió, a bodza, a kajszi, a cseresznye és a szamóca - tudott növekedni, részben alacsonyabb költségigényük, részben jobb piaci pozíciójuk miatt.
A hazai ültetvények 70-75 százaléka azonban még mindig öntözetlen, mindössze néhány ezer hektáron van hatékony fagy- vagy jégvédelem. A 80 ezer hektárnyi ültetvényfelület mintegy fele elavult és versenyképtelen, további 25-30 százaléka fejleszthető, de csak a fennmaradó negyede tekinthető valóban korszerűnek és versenyképesnek.
A szakember szerint a frisspiaci gyümölcstermesztés jövője csak a teljes körű védelemben rejlik: az ültetvényeknek egyszerre kell rendelkezniük öntözéssel, jéghálóval, fagyvédelmi technológiával és intenzív művelési rendszerrel.
Kiderült, mi lett a sorsa több millió köbméter viznek Magyarországon
A zöldségtermesztés sem a csúcskorát éli
A zöldségtermesztés helyzete sem kedvezőbb. Az EU-csatlakozás óta a szabadföldi és hajtatott kultúrák területe 30-50 százalékkal esett vissza. Növekedést legfeljebb a kisebb, kevésbé tőke- és munkaerő-igényes ágazatok tudtak felmutatni, miközben a tudásintenzív, nagy kockázatú szektorok visszaszorultak. A hajtatott termesztés valamelyest képes alkalmazkodni az időjárási szélsőségekhez, de a szabadföldi zöldségtermesztés jövője egyértelműen csak 100 százalékban öntözött körülmények között képzelhető el. A csapadékhiány, az aszály és a hőstressz már ma is jelentős terméskieséseket okoz.
Ma már nincs júliusi vagy augusztusi brokkoli Magyarországon - a termelők tudatosan eltolják a vetési időt, hogy elkerüljék a nyári hőséget
- mondta a szakember.
A hosszabb érési idejű növényeknél, mint a hagyma vagy a gyökérzöldségek, ez a stratégia azonban már nehezebben megvalósítható. Az időjárási szélsőségek az elmúlt években minden korábbinál erősebben befolyásolták a hozamokat és a termelési kedvet. Az elmúlt öt év átlagában a gyümölcstermés 40 százalékát semmisítették meg a különböző időjárási károk, míg a zöldségtermesztésben 20 százalék körüli volt a veszteség. Ezek nemcsak a gazdák lelkesedését, hanem a beruházási kedvet is megtörik. Sok termelő egyre óvatosabb a hosszú távú fejlesztésekkel, hiszen a megtérülést a klímakockázatok miatt nehéz kiszámítani.
Itt a jövő gabonaféléje? Ez kiszoríthatja a földekről az ismert fajtákat?
Nemcsak a természet osztogatja a pofonokat
A FruitVeB elnöke szerint a legnagyobb problémát mégsem kizárólag a természeti tényezők, hanem az emberi erőforrások hiánya okozza.
A szaktudás, a tőke és a munkaerő egyszerre szűkös, és ez ellehetetleníti a fejlődést. Emellett a generációváltás is súlyos gond. A magyar gazdaságirányítók átlagéletkora 58 év, és több mint harmaduk 65 év feletti.
A fiatalok nehezen jutnak földhöz, finanszírozáshoz vagy megfelelő tudáshoz, miközben a vidéki élet kihívásai sem vonzóak sokak számára. Ahol viszont időben megkezdik az utódlás előkészítését, ott látható a megújulás: az új generáció beruház, fejleszt, modernizál, és nyitottabb a fenntartható technológiákra. Ahol ez elmarad, ott fokozatosan leépül a gazdaság működése. A versenyképesség romlása egyre inkább érzékelhető a külkereskedelemben is. A hazai önellátottság folyamatosan csökken, az import aránya pedig nő.
Szemünk előtt tűnik el a magyar gyümölcs, külföldi áru veszi át a helyét a boltokban
Nem a külföldi dömping az oka, hanem a belső gyengeségeink. Nem a versenyt kell tiltani, hanem fel kell nőni hozzá
- fogalmazott Dr. Apáti Ferenc.
Hozzátette, hogy a magyar ágazat csak akkor tudja visszanyerni versenyképességét, ha a tudás, a technológia és a szervezettség szintjén is előrelép. A precíziós gazdálkodás elterjedése ebben kulcsszerepet játszhat, hiszen egyszerre növelheti a hatékonyságot és csökkentheti a munkaerőhiányból adódó kockázatokat. A szántóföldi zöldségtermesztésben ez a fejlődés már elindult, a gyümölcstermesztés azonban még csak most kezdi meg az útját.
A FruitVeB elnöke szerint mindezekről nyíltan kell beszélni, és közösen kell megoldásokat keresni. Éppen ezért tartja kiemelten fontosnak a szakmai párbeszédet, amelyre kiváló lehetőséget biztosít a decemberi Agrárszektor Konferencia.
A FruitVeB küldetése az, hogy az ágazatot hatékonyabbá, szervezettebbé és versenyképesebbé tegye. Ehhez szükség van arra, hogy a termelők, feldolgozók, kereskedők és szakmai partnerek együtt gondolkodjanak. A konferencia nemcsak tudást, hanem közösséget is teremt, ahol valódi együttműködések születhetnek
- tette hozzá.
