Míg 6-8 évvel ezelőtt Magyarország még 350 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt exportált, és 250 ezret importált – vagyis 100 ezer tonnás pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkezett –, addig mára ez az egyensúly teljesen megfordult – mondta el az Alapvetés podcast ma megjelent epizódjában Apáti Ferenc, a Fruitveb elnök-ügyvezetője.

Gyakorlatilag most már az import 400 ezer tonna, azaz annyi, mint 6-8 éve az export volt. Az export viszont lezuhant 250 ezer tonnára, vagyis a plusz 100 ezresből mínusz 150 ezer tonnás export-import egyenleg lett. Csökken az export, csökken a termelés, növekszik az import, romlik az önellátottságunk, és az nagyon-nagyon kritikus, hogy egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből a hazai fogyasztást kiszolgálni.

Nem véletlen, hogy a fagyvédelem témája újra és újra központi szerepet kap a termelők között. Apáti Ferenc a beszélgetésben ezzel kapcsolatban kiemelte, bár nagyon sok technológia létezik, ami valóban hatékony, az borzasztóan drága – olcsó és hatékony módszer tehát nem létezik. Kijelenthető azonban az is, hogy néha a leghatékonyabb technológa vagy két hatékony módszer kombinációja sem képes segíteni.

Ha olyan típusú fagy jön, ami ellen nem lehet védekezni, akkor lehet a legdrágább, legjobb fagyvédelmi technológiánk, a termés akkor is el fog fagyni. Az egyik ilyen helyzet a nagyon erős lehűlés: totális virágzásban mínusz 10 °C-ból hiába csinálunk mínusz 5 °C-ot, az sem segít. Vagy ha a szél sebessége az éjszakai kemény mínuszoknál meghaladja a 10-15 kilométer/órát, akkor sem segít semmi.

De vajon valóban temetni kell a magyar kajszit? Mi lehet valóban hatékony megoldás az időjárási szélsőségekkel szemben? Mit tud kezdeni az ágazat az erős importnyomás miatti polcvesztéssel? És milyen fejlesztések várhatók az ágazatban, amik megerősíthetik a termelést? Az Alapvetés podcast legújabb adásában ezekről a kérdésekről is szó esett.