Az elmúlt harminc nap csapadékösszege 5-30 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól, jövő héten sem várható sok csapadék.
Jelentős károkat okozott a januári hidegbetörés a kajsziültetvényekben Ukrajnában.
A gyümölcsfák metszésének időzítése kritikus fontosságú a növények egészsége és terméshozama szempontjából.
Fagymentes időben télen bármikor metszhetünk, ez ugyanis a fa vagy bokor egészségének és élettartamának fenntartásához is elengedhetetlen.
A kiskerti gyümölcstermesztés sikerének egyik alapja az adott fajokon belül a megfelelő fajták kiválasztása.
A gyümölcsfajták nemesítése hosszú, türelmet igénylő munka, egy egyre inkább felgyorsuló világban.
Már a 2 millió tonnát sem éri el a zöldség-gyümölcs termés, egyre kevésbé vagyunk képesek hazai termelésből kiszolgálni a hazai fogyasztást.
A szakemberek szerint a termesztés újjászervezésére van szükség a hazai kajsziültetvényeken.
A 2025-ös csonthéjas gyümölcsszezont a legfontosabb globális régiókban ellentétes tendenciák jellemzik mind a termelés, mind az árképzés terén.
Már csak jéghálóval telepítenek új ültetvényeket az egyik spanyol régióban az előző évek tapasztalatai miatt.
2025-re szakértők már az elmúlt húsz év egyik leggyengébb termését valószínűsítik a kajszi esetében.
Lengyelországban folyamatosan csökken a barackok ára a helyi nagybanikon az importnyomás miatt.
A legsúlyosabb károkat a kajszi és a cseresznye szenvedték el: ezeknek a gyümölcsöknek a termelésében Törökország világelső, illetve második.
Gyümölcsfajtól függően 15-55%-os terméskieséssel számol a moldáv agrárminisztérium.
A jó kilátások elsősorban a csapadékos tavasz miatt helyreálló vízkészleteknek köszönhetők a spanyoloknál.
A cseresznye és kajszi termés 80-90 százaléka odaveszett, miközben a szamóca ára is jelentősen emelkedett az előző évhez képest.
Ukrajnában az elhúzódó fagyok miatt minimális kajszitermés várható idén, de az almával is vannak bajok.
Súlyos fagykárok keletkeztek áprilisban a kajsziban és cseresznyében Moldovában.
Súlyos fagykárok miatt jelentős terméskieséssel és áremelkedéssel kell számolni a hazai gyümölcspiacon.
Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.
Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi és agrárgazdasági kockázat Magyarországon.
Közvetlen uniós források: új pálya az agrárium számára, vannak, akik már élnek a lehetőséggel.
A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.
