Törökországban nagyon súlyosak a kajsziágazatot ért fagykárok, központi segítséget kaphatnak a termelők.
A hazai gyümölcstermő területek jelentős részén súlyos, sok esetben 80-100%-os virág- és gyümölcskezdemény-károk keletkeztek.
A 2014-es fagykár óta az utóbbi évek legnagyobb terméskiesése várható a minisztérium prognózisa szerint.
Az április eleji tavaszi mínuszok ismét komoly problémát okoztak a magyar mezőgazdaságban.
Országos szinten a cseresznyetermés akár 70%-a is kieshet az idei évben a románoknál.
Gyakorlatilag kivédhetetlen szállított fagy pusztított a magyar gyümölcsösökben a hét elején.
Attól, hogy egy gyümölcsfa télen bírja a fagyokat, nem jelenti azt, hogy tavasszal kirügyezve, a fiatal levelei vagy virágai is elviselik azokat.
Elsősorban a Duna vonalában lévő gyümölcsösökben okozott jelentős károkat az elmúlt napok fagyos időjárása.
Bulgáriában súlyos pusztítást végzett a fagy az ország középső részén virágzó gyümölcsösökben.
Idén sem múlt el az április mínuszok nélkül, a gyümölcsösökben újabb károk keletkeztek.
A gazdák aggodalmait fokozza, hogy még az előző évre járó kártérítést sem kapták kézhez.
A hétvégétől megszűnnek a fagyok, a jövő hét közepéig több hullámban érkezik a csapadék.
Szinte az egész országban fagyott szerda reggel, volt ahol mínusz 10 fokot mértek.
Az átlagoshoz képest 10-15 nappal tart előrébb a gyümölcsfák virágzása Pugliában.
Elképesztően eseménydús volt a 2024-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden témáról beszámolt.
Jelentősen bővült az idei első félévben a csonthéjas gyümölcsök exportja Spanyolországban.
Az Agreste augusztus 1-jén kiadott prognózisa szerint a 2024-es kajszitermés várhatóan 83,6 ezer tonna körül alakul.
Hamarabb befejeződtek a betakarítási folyamatok, érdekes eredmények születtek a zöldség- és gyümölcstermesztés területein.
Óriási vesztese lehet Magyarország a klímaváltozásnak, mindezt az elmúlt évek kemény aszályai is bebizonyították.
Kiváló termésre és hosszú szezonra számíthatnak idén a magyar kajszibarack termesztők.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.