Szinte nincs miről beszélni
- nyilatkozta a lapnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor.hu főszerkesztője a cseresznye helyzetéről.
Súlyos veszteségek a gyümölcsösökben: ekkora fagy ritkán üt be ilyenkor
Elmondása szerint a termés 80-90 százaléka odaveszett, és hasonlóan súlyos a helyzet a kajszi- és őszibaracknál is. A legnagyobb károk éppen azokban a megyékben jelentkeztek, ahol a legkiterjedtebb gyümölcsösök találhatók, különösen Bács-Kiskun megyében, de az Észak-Alföld egyes részein, Somogy és Fejér megyében is komoly fagykárok keletkeztek.
A szakértő szerint nincs érdemi különbség a korai és késői cseresznye között, a fagykár mindkettőt súlyosan érintette.
Tulajdonképpen azt kell mondjam, a fagy biztosra ment. Nagyon komoly károkat okozott, ilyen mértékű pusztítást tényleg csak évtizedenként egyszer látni
- fogalmazott Braunmüller.
Kimondták: nem lesz elég magyar gyümölcs idén, importra szorul az ország
A főszerkesztő rámutatott, hogy egyre gyakoribb jelenség a tél végi hirtelen felmelegedés, majd az áprilisi vagy május eleji fagyos éjszakák, ami a termés jelentős részének pusztulásához vezet.
Ez a tendencia - amit sokan a klímaváltozás következményének tartanak - lassan az új normává válik
- emelte ki.
A cseresznye és kajszi mellett más gyümölcsök is érintettek: az őszibarackot szintén teljesen elvitte a fagy, míg az alma, a meggy és a szilva esetében a termés legalább harmada kiesett. A következő hónapokban, egészen nyár végéig extrém árakkal kell számolnunk, és a hazai piacra főként importcseresznye kerül majd, ami tovább növeli az árakat. A helyzet különösen nehéz a termelők számára, akik közül sokan idén gyakorlatilag bevétel nélkül maradnak, miközben a fenntartási költségek - növényvédelem, tápanyag-utánpótlás, ültetvény fenntartása - továbbra is jelentkeznek.
Keményen elintézte a hidegbetörés a földeket: itt 120 ezer hektár érintett
A baj az, hogy közben bevétel nincs - és sok termelőnek nincs más bevételi forrása. Ők most egy teljes évig nulla forintból kénytelenek működni
- figyelmeztetett a szakértő.
A modernizáció és a korszerű fagyvédelmi technológiák - mint a csepegtető rendszerek vagy a fáklyázás - megoldást jelenthetnének, de ezek rendkívül költségesek. Braunmüller szerint a magyar gyümölcstermesztés egyik legnagyobb hiányossága a tudományos fajtaadaptációs kutatások elmaradása.
Ezek során különböző fajtákat több helyszínen telepítenének, és évekig figyelnék, hogyan alkalmazkodnak az adott mikroklímához. Ez egy precíz, tudományos igényességgel végzett folyamat lenne - de Magyarországon ilyen gyakorlat gyakorlatilag évtizedek óta nem létezik
- közölte.
Megszólalt a banki szakember: nem fékezni, gyorsítani kell járvány idején
Vannak azonban pozitív példák is: a Bács-Zöldért Zrt. sikeres fagykárvédelemnek köszönhetően már a hétvégén cseresznyét kínál szedd magad rendszerben. A cég tulajdonosa, Bűdi Zsolt ugyanakkor elmondta, hogy az idei fagykárok komoly következtetések levonására késztetik őket a jövőbeli telepítésekkel kapcsolatban.
