Az EU-ban a cseresznye- és meggyültetvények területe lassan csökken, mivel a régi gyümölcsösöket nem újítják meg.
Hazánkban a friss cseresznye importja (elsősorban Törökországból) 53 százalékkal 1,42 ezer tonnára nőtt 2023-ban az előző évihez képest.
Dübörög a cseresznye szezonja Magyarországon, de nem kell mindenáron a piacon, illetve a boltokban megvenni a gyümölcsöt.
Az átlagosnál kicsivel nagyobb termésmennyiségre számíthatunk az idén a cseresznye esetében.
A közepesnél jobb mennyiség mellett az apróbb gyümölcsméret okozhat (főleg értékesítési) gondokat.
Az Agreste 2024-es termésre vonatkozó első prognózisa szerint 37,7 ezer tonna cseresznyét takaríthatnak be az idén.
Április 8-án érkezett meg az első kis tételű spanyol cseresznyeszállítmány Hollandiába, 75 euró/kg volt az extra korai gyümölcs ára.
A tavaszi fagyok miatt azonban az átlagosnál kevesebb cseresznye terem 2023-ban, az esőzések gyümölcsrepedést okozhattak.
A zivatarsáv intenzív jégesővel érkezett, egyes helyeken 70% körülire becsülik a terméskiesést.
A tavalyi évhez képest 2,5-szer több cseresznye termett Franciaországban.
Tényleg luxus lesz a cseresznye?
Durván megnőtt a népszerű nyári gyümölcs fogyasztása Olaszországban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.