A cseresznye érésével hivatalosan is megérkezett a nyár egyik legkedveltebb gyümölcsének szezonja. A piacokon és a gyümölcsösökben már javában tart a szüret, a vásárlók pedig egyre gyakrabban keresik a friss hazai termést. Az idei év összességében kedvezőbben alakult, mint a tavalyi: a tavaszi fagyok ezúttal kisebb károkat okoztak, a cseresznyéből pedig nincs hiány, még ha a szárazabb időjárás miatt a szemek mérete helyenként el is marad a megszokottól.
Európában a legnagyobb cseresznyetermelők közé Spanyolország, Olaszország és Görögország tartozik, ugyanakkor a kontinens teljes termelését évről évre erősen befolyásolják az időjárási anomáliák. A hazai fogyasztási szokások sem utalnak a gyümölcs növekvő térnyerésére: a KSH adatai szerint a cseresznye továbbra is csak szerény szerepet tölt be a magyarok gyümölcsfogyasztásában. Az egy főre jutó éves fogyasztás rendszerint nem éri el az 1 kilogrammot, és sok évben mindössze 0,4-0,6 kilogramm között alakul. Mindez azt mutatja, hogy bár a cseresznye a nyár egyik legkedveltebb és legjellegzetesebb gyümölcse, éves szinten továbbra is ritkán kerül a magyar háztartások asztalára.
Megmenekültek a durva fagyoktól az ültetvények
A tavalyi, 80-90%-os kiesést okozó tavaszi fagyoknál mérsékeltebb fagykárok érték idén a hazai cseresznyeültetvényeket, nagyobb terméskiesés csupán a korai fajtáknál volt, míg a kései fajták esetén a közepesnél nagyobb termésmennyiséget várnak az ágazat szakemberei.
A cseresznyetermés országos viszonylatban, fajtától és térségtől függően rendkívül változatos képet mutat, ami egyrészt a lokálisan jelentkező április-májusi fagykárokkal, illetve a virágzás időszakában tapasztalható, térségenként eltérő időjárási körülményekkel, illetve helyenként a körülményeket kevésbé toleráló fajtákkal magyarázható. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) piaci körképe szerint hazánkban idén 6-8 ezer tonna termés várható, a jó évjáratok 10-12 ezer tonnás vagy a tavalyi év 2-3 ezer tonnás termése helyett.
Egyre kevesebb területen termesztik itthon
Magyarországon a cseresznye inkább rövid ideig tartó szezonális kedvencnek számít, mintsem meghatározó alapgyümölcsnek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves termésmennyiség jellemzően 8,6 és 12 ezer tonna között mozog, ugyanakkor az időjárási szélsőségek miatt jelentős ingadozások figyelhetők meg. A hosszabb távú tendencia sem kedvező: az elmúlt években csökkent a termőterület nagysága, , hazánkban jelenleg Pest vármegye büszkélkedhet a legnagyobb cseresznye termőterülettel, ez a vármegye adja a teljes termés 25 százalékát. Emellett Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyék is jelentősebb ültetvényekkel rendelkeznek.
A fajtainnováció folyamatos, a fajták tekintetében kihívás, hogy a fogyasztói elvárások mellett (nagy méret, ropogósság, íz, szín) a kereskedelmi (eltarthatóság, csomagolástechnika) és a termesztéstechnológiai szempontoknak, valamint a változó klimatikus viszonyokbak is meg kell felelni. A termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas.
Szakmailag indokolt az új ültetvényeken a speciális rovarvédő háló felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházást. A cseresznyetermesztés fejlesztésében további lehetőségek vannak, a termelés bővítésével kiváltható, vagy csökkenthető lenne az évente főként Törökországból érkező 2-3 ezer tonnás import. A termelők dolgát évről évre megnehezíti a munkaerő-hiány kérdése. A cseresznye nem utóérő, így csak teljes érettségben lehet szedni, ráadásul egyszerre, egy menetben érik, betakarítása pedig csak kézzel történhet.
Durva árak a boltokban
A piacokon jelenleg jellemzően 1500-2500 forint között mozog a cseresznye kilogrammonkénti ára, a nagyobb, ropogósabb szemű fajtákért azonban ennél többet is elkérhetnek:
a prémium cseresznye ára 3000-4500 forint között alakul kilogrammonként. A legolcsóbb lehetőséget továbbra is a „Szedd magad!” akciók jelentik: egyes ültetvényeken akár 700 forintos kilogrammonkénti áron lehet saját kezűleg cseresznyét szedni.
A vásárlóknak további könnyebbséget jelenthet, hogy július 1-jétől a zöldségek és gyümölcsök áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken, ami a kereskedők ígérete szerint a fogyasztói árakban is megjelenhet.















