A homlokrakodó egy kotrásra és rakodásra is alkalmas munkagép, amely talajszint feletti és homlokzati rakodómunkákra használatos.
A homlokrakodó egy olyan munkagép, amely kotrási és rakodási munkálatokra egyaránt alkalmas. A gép járószint felett dolgozik: a talajon lévő ömlesztett anyagot (föld, homok, gabona, egyebek) egy kotrólapáttal felkotorja, majd azt felemelve szállítójárműre vagy más meghatározott helyre szórja. Emiatt, a széles kotrókanállal végzett, talajszint feletti és homlokzati rakodómunkák miatt hívják „homlok”-rakodónak.
Működéskor a talajszintre eresztett kotrókanál a gép előrehaladásával az anyagba vagy a talajba hatol, majd a kanál felbillentésével és emelésével a gép megtölti vele. Ezután a gép hátramenetbe kapcsolva az ürítés helyére szállítja az anyagot, majd a kanál felfordításával kiüríti azt. Az ürítés helye lehet szállítójármű - például teherautó, tehervagon -, vagy meghatározott hely. A legtöbb homlokrakodó csak függőleges mozgásra képes, mivel a homlokrakodók kotrókanala jobban terhelhető a markológépek vagy forgórakodók szerkezetéből adódóan kisebb kotrókanalához képest, emiatt viszont az ehhez szükséges szerkezet ilyen kialakítást tesz szükségessé. Az ebből fakadó funkcióhiányt a gépek gyors mozgású járószerkezete hivatott kompenzálni, emiatt a homlokrakodók, legalábbis a gumikerekesek fordulékony, könnyen manőverezhető munkagépek.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
