A nyári szakmai rendezvény fókuszában elsősorban a szilva állt, mivel a kajszi Cegléden szinte teljes fagykárt szenvedett az idén. Ennek ellenére mindkét gyümölcsfaj kutatási eredményeit ismertették a szakemberek. Mendel Ákos kutatóintézeti munkatárs bemutatta a kutatóállomás kajszinemesítési programját, amely 1951-ben indult Nyujtó Ferenc vezetésével. Jelenleg 5000 öt éves hibridet vizsgálnak, és a keresztezéses nemesítés a jellemző módszer. A szakember kiemelte a nemesítés nehézségeit: a keresztezett virágokból mindössze 5% magonc várható, és ebből csupán 1 ezrelék lehet potenciális fajta. Ez azt jelenti, hogy egy új fajta előállításához 200-250 ezer virágot kell beporozni, és a folyamat 17-21 évet vesz igénybe. Az előadó az újabb ceglédi fajtákat - mint a Ceglédi szilárd, C. arany, C. zamatos, C. bájos, Gönci 83 - intenzív termesztésre is ajánlotta.

Szani Zsolt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) témavezetője a csonthéjasok fagyvédelmi kérdéseiről tartott előadást. A Tordasi állomáson az április 7-i fagyos időszakban -3,5 Celsius-fokot mértek, ami jelentős károkat okozott: a fajták 45%-ában teljes terméskiesést, 30%-ában minimális termést, 15%-ában nagyon gyenge termést eredményezett. Mindössze a fajták 7%-ában volt normál berakódás, és csupán 2-3%-uknál kellett ritkítani. Az előadó hangsúlyozta, hogy a fajták valódi értéke ilyenkor mutatkozik meg, de a tavaszi fagytűrés mellett a gazdasági érték, termeszthetőség és gyümölcsminőség is elengedhetetlen tényezők.

A rendezvény második részében Nádosy Ferenc, a kutatóállomás vezetője a szilvafajták szaporítási arányairól beszélt a 2018-2023 közötti időszakra vonatkozóan. A hazai szaporításban a német szilvafajták dominálnak 36%-kal, ezt követi a Stanley (21%), a Cacanska lepotica (13%) és a Bluefre (7%). Ez a négy fajta adja az összes szaporított fajta kétharmadát. Az előadásból kiderült, hogy míg a gyümölcsfaiskolai termelés az elmúlt 25 évben 8 millióról 2,5 millió oltványra csökkent, addig a szilva aránya 8%-ról 16%-ra nőtt. A korai érésű fajták közül a C.rana szaporítási aránya stagnál, míg a Juna, Topfirst és Topfive növekvő tendenciát mutat.

Juhos Csaba, a Fresh Fruit TÉSZ Szövetkezet elnöke a szilva piaci körképét ismertette. A világ szilvatermelése 10-12 millió tonna, ennek több mint felét Kína adja. Európa 1,5-2 millió tonnával részesedik, a legnagyobb termelők Románia és Szerbia. Magyarországon a szilvatermesztés területe folyamatosan csökken: 2013-ban még közel 8000 hektáron folyt termesztés, 2024-ben már kevesebb mint 6000 hektáron. A termésmennyiség és a hektáronkénti átlagok stagnálnak, ami az alacsony termesztéstechnológiai színvonalat jelzi. A termelői átlagárak ugyanakkor emelkedő tendenciát mutatnak az elmúlt hét évben. A legnagyobb arányban termesztett fajták a Cacanska lepotica, Stanley, President, Cacanska rodna és Bluefre, amelyek a termesztett fajták közel kétharmadát teszik ki. Az előadó szerint a 2025. évi friss piaci árak várhatóan 20-30%-kal magasabbak lesznek a tavalyinál, és mivel a feldolgozók is igénylik a szilvát, stabil árak várhatók.

A szakmai nap zárásaként a résztvevők megtekintették a kutatóállomás gyűjteményét. A rendezvény legfontosabb következtetése a kajszi esetében, hogy az óriási fajtaszortiment ellenére jelentős ismerethiány tapasztalható a fajták hazai adaptációját, termőhelyi alkalmasságát és termeszthetőségét illetően. A szilva kedvezőbb helyzetben van, mivel kevesebb fajtával dolgoznak és ökológiailag is alkalmasabb gyümölcsfaj. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a jövőben csak korszerű termesztéstechnológiai elemekkel rendelkező ültetvényeket szabad létesíteni, és kísérletekkel kell optimalizálni az üzemi termesztésre alkalmas fajták terhelhetőségét és művelési rendszereit.