Bár az elmúlt években rendre komoly fejtörést okoztak a tavaszi fagyok a hazai kajszitermesztőknek, az idén olyan súlyos kárt szenvedtek az ültetvények a tavaszi virágzáskori időszakban bekövetkezett tartós lehűlés és a fagyos időszak miatt, hogy a termés 70-95%-a megsemmisült. A fagy nem csak hazánkat sújtotta - Európa legfontosabb kajszitermesztő országaiban is jelentős károkat okozott a tavaszi lehűlés -, a fagy hatásának a mértéke azonban itthon a legnagyobb. Ennek számos oka van: az időjárási anomáliákon túlmenően alapvető problémát jelent, hogy a hazai kajsziültetvényeink döntő része a kajszi számára ökológiailag kevésbé alkalmas, vagy telepítésre alkalmatlan termőhelyre kerültek.

Hazánkban mintegy 5 ezer hektáron termesztenek kajszibarackot, a legfontosabb termőtájak Pest és Bács-Kiskun vármegyékben, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén (1100 hektár), Somogy és Tolna vármegyékben összpontosulnak, de Fejér vármegyében is jelentős ültetvények találhatók. Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus fagykárok miatt ugyanakkor megállt a korábban elindult termőterület-bővülés; 2013 és 2020 között 4000 hektárról 5700-ra nőtt az ültetvények területe.

Az évről évre jelentkező komoly fagykárok miatt az éves termésmennyiség jelentős szórást mutat. Míg 2018 előtt évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott a betakarított mennyiség, 2023-ban csupán 6-8 ezer tonna kajszi termett az országban.

Az Agrárkamara és a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Ceglédi Kutatóállomása által szervezett szakmai napon elhangzottak szerint a cél az lenne, hogy az ágazat érje el az évi 50 ezer tonnás termést, amivel a hazánkba érkező évi 3 ezer tonnás importot is csökkenteni lehetne. A kajszi nagyon kedvelt gyümölcsfajunk, a fogyasztók és a feldolgozó üzemek körében is, a megfelelő minőségű gyümölcsök gond nélkül, jó áron értékesíthetők. Ezért a kajszitermesztés növelését szorgalmazni kell, a termelőket, gazdálkodókat korszerű, jövőbe mutató valós szakmai információkkal kell ellátni.

Mindezt azt támasztja alá, hogy a hazai gyümölcstermesztés, és azon belül is kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajaink eredményes és gazdaságos termesztéséhez átfogó, szakmai megalapozottságon nyugvó újjászervezésre van szükség. Az idén megjelent gyümölcstelepítést, felújítást, korszerűsítést támogató pályázat remek lehetőséget nyújt, hogy gyümölcstermesztésünk megújulhasson. Ez azonban csak akkor tud megvalósulni, ha a klímaváltozásnak megfelelő, hazánkban is tartamvizsgálatokkal adaptált és alkalmas fajtákat tudunk telepíteni, amelyek a piaci igényeknek is megfelelnek.

A szakemberek szerint a termésbiztonság elérése érdekében kulcsfontosságú szerepe van a helyes termőhelymegválasztásnak, az aktív fagy- és jégvédelemnek és az intenzív termesztéstechnológia alkalmazásának.

Óriási sokk ez a termelőknek: sokan egy évig bevétel nélkül maradhatnak

Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár.

A NAK és a MATE a hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében szoros kapcsolatot kíván ápolni, annak érdekében, hogy a tudomány legkorszerűbb ismereteit a gazdálkodók felé közérhető módon tudja átadni. Ennek érdekében az idei évben elindul egy átfogó kutatás-fejlesztési projekt a NAK szakmai koordinálásával, egyetemi, kutatóintézeti és termelői együttműködéssel. A cél, hogy rendelkezésre álljanak a hazai klímának és termőhelyi adottságoknak megfelelő, jól teljesítő fajták, valamint az ehhez tartozó termesztéstechnológia - ezzel biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű egységes árualapot a fogyasztók és a feldolgozó üzemek számára.

Egy fajtát, és különösen igaz a korai virágzású kajszira, csak megfelelő, több éves gazdasági értékmérő vizsgálatok után szabadna üzemi termesztésbe állítani. A fő probléma jelenleg, hogy a fajták döntő részét a mediterrán országokban nemesítették, ahol elsődleges szempont a minél korábbi érés. Ennek alapja a rövid hidegigény és mélynyugalmi időszak, ami általában korai virágzással is párosul, de ez hazánkban óriási kockázatot jelent. Ezért - akár állami szabályozással - el kell érni, hogy csak az előzetes, több éves vizsgálatokon átesett és így a hazai körülményeknek megfelelő fajták kerülhessenek üzemi telepítésre, főleg állami pályázati forrásból. Ez a telepítő és az állam közös érdeke.

Sok ültetvény eltűnhet az országból: búcsúzhatunk több magyar gyümölcstől is?

A klímaváltozás, valamint a gyümölcsösök életkora és egészségi állapota nagyon rizikóssá teszi a gyümölcstermesztést Magyarországon.