A gazdák egyre többször tapasztalják tavasszal, különösen március végén, illetve áprilisban, hogy a korai érésű, korai virágzású és rügyfakadású gyümölcseik elfagynak - mondta az InfoRádióban Kovács Erik, az intézet vezető kutatója. A kutató kifejtette, a tavaszi fagyok összességében az elmúlt 15 évben 20-25 százalékkal csökkentették a magyarországi gyümölcstermesztést. Az összes időjárási körülmény körülbelül 5000 milliárd forint kárt okozott a magyar agráriumnak, a gazdáknak és az államnak is. A szakember kitért arra is, hogy a mostani klímaszimulációk alapján a telek egyre enyhébbek lesznek, a tavasz egyre hamarabb fog kezdődni - ez a tendencia már az elmúlt 30 évben is megfigyelhető és tovább fog folytatódni.

Riasztó jóslat érkezett: durva, ami magyar gyümölcsösökre várhat a jövőben

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a klímaváltozás okozta tavaszi fagyok a hazai gyümölcstermesztésre.

Ha továbbra is ilyen ütemben halad az intenzív melegedés, akkor még korábbra fognak tolódni a rügyfakadási időszakok. A legpesszimistább forgatókönyvek szerint akár 30-35 nappal korábbra is, például a szőlő, a meggy, a kajszibarack, illetve az alma esetén. Ez önmagában egyébként nem jelentene még problémát, a gond sokkal inkább azzal van, hogy az éghajlat nem tudja követni a növények fenológiai eltolódását. Tehát, amikor a kisebb hideghullámok jönnek, azaz a pár napig tartó reggeli fagyok, óriási pusztítást fognak végezni a mezőgazdaságban. Az előrejelzések 2050-es, 2060-as évtizedekre a maihoz képest akár 85-90 százalékkal kevesebb termést is mutatnak, különösen az alacsony dombsági és síksági területeken.

A fagy ellen nagyon nehéz védekezni, vagy a fagykárokat megelőzni. Mint mondta, természetesen vannak különböző módszerek, amiket már hosszú ideje alkalmaznak, például a meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem és a füstölés, ám ezek már nem mindig elegek a változó klimatikus és környezeti körülmények ellen. Tehát egyszerre kell az aktív védekezési, technológiai formákat használni (amik általában precíziós, illetve különböző agrármérnöki, agrártechnológiai módszerek), talajvédelmet alkalmazni és a megfelelő talajadottságokat kihasználni, valamint a megfelelő, klímareziliens fajokat kiválasztani

- írja a lap.