Vörös Attila elmondta, ha a legegyszerűbben kellene fogalmaznia, akkor azt mondaná, hogy minden, amit a boltokban meg lehet vásárolni, az biztonsággal elfogyasztható, minden beilleszthető egy okosan megválasztott, jól összeszerkesztett egyéni táplálkozásba. A szakember szerint szigorú szabályozás alá esnek a felhasználható összetevők, továbbá azok az eljárások, folyamatok, amelyek során élelmiszert lehet előállítani és az uniós piacon forgalomba hozni. A feldolgozott élelmiszerek az emberi táplálkozás részét képezik. Mint mondta,
a feldolgozás alatt az egyszerű folyamatokat is értik, mint például a darabolás, szárítás, hámozás, tisztítás, vagy komplexebb főzés, hőkezelés, vagy akár a fagyasztás.
A FÉSZ ügyvezető igazgatója hozzátette, számtalan ilyen, ősidők óta használatos folyamat van, amit az élelmiszeripar nagy volumenben, de az élelmiszer-biztonsági szempontokat garantálva, nap mint nap elvégez az alapanyagokon, nyers élelmiszereken azért, hogy fogyasztható állapotba kerüljenek. A feldolgozás továbbá segít kiküszöbölni a szezonalitást is - tette hozzá. Vörös Attila szerint mindezeken túl van még egy nagyon lényeges feladata a feldolgozásnak: segíti élni a felgyorsult életvitelünket.
Mivel egyre több feladatot kell naponta elvégeznünk, egyre kevesebb az időnk, az élelmiszer-feldolgozás bizonyos alapvető vagy összetettebb folyamatokat előre elvégez helyettünk
- közölte Vörös Attila.
A szakember arról is beszélt, hogy az e-számok az Európai Unióban jogszabályi keretek között engedélyezett adalékanyagok, olyan élelmiszer-összetevők, amelyeket önmagukban nem használnánk fel. Ilyen például a citromsav. Az adalékanyagok nemcsak a tartósságot és a biztonságot szolgálják, hanem az élelmiszerek állagát, ízét is - tette hozzá.
